Az összességében magas fluktuáció jelentős részben az ágazatban zajló turbulens gazdasági változásoknak köszönhető. A kormányzati ösztönzőprogramok, mint a CSOK és a központi beruházások ingadozása, az önkormányzati beruházások visszaesése, a logisztikai problémák, a drasztikus áremelkedések az ágazat szereplői elé igen komoly kihívásokat állítanak, és sok kisebb vállalkozás nem bizonyul hosszú távon életképesnek.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, szerint a vállalkozói kör egyre nagyobb részét hozza nehéz helyzetbe a nem várt mértékű építőanyag áremelkedése, ami ellehetetlenít vállalkozásokat.
„A járvány helyzet közepette, különösen a mikró- és kisvállalkozói körben, a vállalkozói csoportoknak fellazult a megrendelők és a központi költségvetés felé elvárható fegyelmük.”- emelte ki az ÉVOSZ elnöke.
„Vannak, akik cégmegszüntetéssel „menekülnek” az ellehetetlenült konkrét szerződésekből. Ez a folyamat várakozásaim szerint 2022. évben is velünk lesz, amit a jövő év első negyedévében várható anyagáremelkedés és egyéb költségek növekedése fog erősíteni.”- tette hozzá Koji László.
Érdekes módon, októberben a fővárosi cégek körében söpört végig elsősorban a kényszertörlési hullám. A 725 októberi kényszertörlés közül 497 budapesti építőipari cég ellen indult. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fővárosi építőipari társas vállalkozások 2,5 százaléka került ilyen megszüntetésre irányuló eljárás alá egyetlen hónap alatt, ami drasztikusan magas havi értéket jelent.
A szektor nehéz helyzetéről tanúskodik az induló végelszámolási eljárások száma is. Októberben 96 építőipari társas vállalkozás tulajdonosa döntött vállalkozása szabályos megszüntetése mellett. Ilyen magas végelszámolási értékek az ágazatban egyáltalán nem jellemzőek az évnek ebben a szakában, és különösen aggasztó, hogy az érték fél éve folyamatosan emelkedik. Az egyetlen pozitív jelenség a magas végelszámolási számban, hogy ezek a társas vállalkozások legalább gazdaságilag is rendezett körülmények között vonulnak ki a piacról, a kényszertörlésekkel és a felszámolásokkal ellentétben.
A megszüntetésre irányuló eljárásokon túl a végrehajtások száma sem mutat túl szép képet az ágazatban. Az elmúlt fél évben 900 és 1200 között ingadozott a havi végrehajtás alá került ágazati cégszám, és októberben is 1021 építőipari cég került végrehajtás alá. Ezek az értékek sajnos elég magasak még az ágazat saját adataihoz képest is, más ágazatokhoz képest pedig különösen.
Megye | Alapítások | Megszűnések | Kényszertörlések* | Opten - CFI |
Zala | 5 | 2 | 0 | 7,79% |
Somogy | 7 | 2 | 4 | 9,78% |
Csongrád-Csanád | 9 | 7 | 9 | 11,39% |
Veszprém | 11 | 3 | 3 | 11,49% |
Győr-Moson-Sopron | 13 | 11 | 2 | 12,24% |
Baranya | 13 | 5 | 1 | 12,90% |
Vas | 7 | 4 | 5 | 13,64% |
Bács-Kiskun | 21 | 4 | 32 | 14,54% |
Komárom-Esztergom | 13 | 7 | 19 | 14,55% |
Pest | 94 | 35 | 62 | 14,89% |
Fejér | 28 | 4 | 19 | 17,54% |
Hajdú-Bihar | 23 | 10 | 3 | 17,89% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 30 | 9 | 30 | 18,48% |
Békés | 11 | 4 | 2 | 20,13% |
Tolna | 7 | 12 | 0 | 23,65% |
Főváros | 194 | 129 | 497 | 24,99% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 33 | 16 | 7 | 25,88% |
Nógrád | 10 | 6 | 8 | 28,66% |
Heves | 13 | 15 | 22 | 29,12% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 11 | 29 | 0 | 36,01% |
ÖSSZESEN | 553 | 314 | 725 | 18,28% |
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) októberre vonatkozó értéke átlagosan 18-19 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Somogy és Csongrád-Csanád megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és a Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.