Az idén hivatalosan 254 munkanapot dolgozunk, és ha nem számoljuk a szabadnapokat és levonjuk azokat a rövid sétákat, amit az íróasztaltól a központi nyomtatóig teszünk meg, viszont hozzáadjuk azokat az órákat is, amelyeket otthon a gép előtt töltünk, legalább 2032 órát ülünk.
Nyugodtan elhihetjük a fenti számok ismeretében, hogy egy fűtött, kényelmes irodában hosszú távon nagyobb veszélynek lehet kitéve az egészségünk, mint egy építkezésen, a magas állványzaton dolgozó embernek, vagy azoknak a kereskedelemben dolgozóknak, akik egész nap állnak és a visszerektől féltjük őket.
Tanulmányok szerint a napi (legalább) nyolc órát ülők közül sokan szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek, másokon a rák valamely formája hatalmasodik el. A cukorbetegség is gyakoribb azok körében, akik életük nagy részét e „pihentető” pózban töltik, itt direkt összefüggést is találtak. Az eredmények szerint általában is kimondható, hogy aki sokat ül, az hamarabb hal meg. Aki naponta nyolc óránál többet töltött ülve, az akár 24 százalékkal nagyobb eséllyel halt meg a vizsgálat időtartama (1-16 év) alatt, mint azok, akik nem ültek ennyit.
Ezt nem ellensúlyozza az sem, ha valaki egyébként rendszeresen sportol, hiszen hiába aktív abban a rövid időszakban a test, százalékosan még mindig nagyon rosszul teljesítünk a tunyaság-mozgás arányban, tehát bőven van esély a gyulladások, keringési problémák és a többi káros hatás kialakulására. Az edzés természetesen fontos és jelentős mértékben csökkenti a kockázatokat, de önmagában nem elegendő a probléma megoldásához. Bármennyire figyelünk is, hogy lehetőség szerint mozogjunk, azért kihagyhatatlan, hogy a munkahelyet is megpróbáljuk egészségmegőrző jellegűvé alakítani.
„A karosszékből álljanak hát fel”
Kihagyhatatlan a mozgásszervi prevenció, melynek legfontosabb tényezői a szék és az asztal – mondja Bogárdi Adrienn, a The Showroom tanácsadója. A szakértő szerint az ergonomikus szék gázrugós, szinkronmechanikás, fékezett görgős, derékhajlathoz igazítható, állítható fej és kartámasszal rendelkezik. Az ergonomikus asztal lényege az asztal állítható magasságban rejlik.
Bogárdi Adrienn azonban felhívja a figyelmet, ez nem összekeverendő azzal, mikor az asztalláb 0-5 cm közötti állítható magasságot tud, hiszen ez a talaj egyenetlensége miatti beállítást hivatott szolgálni. Az ergonomikus asztal a standard 74 cm magason – ülőmagasság - lévő asztaltop további, általában 60-110 cm-rel növelő emelhetőségét jelenti. Vagyis azt, hogy akár állva is dolgozhatunk. Ez csökkenti a gerincoszlop terhelését, hiszen a gerincnek az ülőhelyzet a legnehezebb pozíció.
Hogy a munkáltatónak miért érheti meg beruházni? „A forintban mérhető pontos adatokat csak becsülni lehet, ám az biztos, hogy az évek során kialakult mozgásszervi panasszal, 2-4 hét betegszabira lehet számítani. Nem beszélve a munkaidőbe csúszó terápiás elfoglaltság miatti kiesésre. Műtét esetén pedig akár 3 hónap is lehet a betegszabadság. Egy ergonomikus iroda kialakításához ingyenes felmérést készítünk, s habár a standard asztalok árának kb. háromszorosa egy emelhető asztal, ami nem olcsó, azonban a cégek prevenciós beruházása bizonyosan megtérül.” – vázolja a lehetőségeket a The Showroom irodaszakértője.
Kreatív variációk
Az állítható magasságú asztalok egyelőre önmagukban is jelentős beruházást jelentenek, ráadásul sok mást is hozzájuk kell igazítani – például az elektronikai eszközök bekötésének bírnia kell a mozgást. Ha el is fogadjuk hát, hogy az lenne az ideális, ha minden kolléga ilyen bútort kapna, azért lássuk az alternatív – és olcsóbban megoldható ötleteket is.
Például azzal, ha tudatosan felállunk időnként. Mondjuk félóránként felkelünk és sétálunk egyet az irodában – a szakemberek szerint már az egy-két perces szünetek is érnek valamit. Persze ez nem minden munkahelyen megoldható, de állítólag valamit már az is számít, ha legalább néhány derék- és vállkörzést teszünk, vagy nyújtózunk egy nagyot. Így is jut egy kis megkönnyebbülés az izmoknak és ereknek.
Ha pedig ennél is többet szeretnénk tenni, akkor elő a kreativitással! Ha az álló munka nem megoldható, mi lenne, ha például a rövidebb meetingeket állva tartanánk ezután? Ez mondhatni, semmibe nem kerül az elhatározáson kívül.
