Az online pénztárgépek bevezetése körüli 2014-es hercehurca miatt még hosszú évekig felsírnak majd álmukban a kiskereskedelemben érdekeltek. A törvényalkotók akkoriban definiáltak egy "online pénztárgép használatára kötelezett" vállalkozói kört, akik közül sokan megúszhatták volna az olcsónak nem mondható beruházást és az online kapcsolat fenntartásának havi díját. Mert ahogy szokott lenni, maradt egy legális "kiskapu", amit akkor PTGSZLAA-nak hívtak, 2015-re viszont PTGSZLAH-vá szelídült.
Kezdjük talán az alapoknál: a vállalkozásoknak alapesetben számla kibocsátási kötelezettsége van, melyeket bizonyos szabályozott esetben nyugta adásával is teljesíthet. Ilyen eset (leegyszerűsítve) ha a vásárló magánszemély és készpénzzel vagy bankkártyával (készpénz-helyettesítő eszközzel) fizet. Ezen felül definiálva vannak bizonyos esetek, amikor a vállalkozás nem adhat nyugtát, hanem köteles számlát kibocsátani, például ha az ügylet értéke meghaladja a 900 ezer Ft-ot - írta a Kkv-ügyvitel blog.
A "kiskapu" abban rejlik, hogy már akkor is meg lehetett úszni az online pénztárgép vásárlását, némi extra adminisztrációért cserébe. Ha megengedte az üzlet profilja, lehetőségünk volt kijelenteni a számviteli politikában, hogy minden vásárlónk részére számlát állítunk ki, majd miután azon szándékunkat hogy a "nyugta adási kötelezettségünknek kizárólag számlával teszünk eleget" bejelentettük a NAV felé, már csak az volt vissza, hogy a nyugta helyett kibocsátott számlákat heti rendszerességgel beküldjük az adóhatóságnak a PTGSZLAA nyomtatványon.
A fodrászatokba is jöhet az online kassza.
2015-től viszont változott a felállás, a PTGSZLAA-t a PTGSZLAH nyomtatvány váltja, amivel az adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell teljesíteni! Tehát már nem a kétkezi vállalkozónak kell szórakoznia a bevallással, hiszen ilyen határidővel már a könyvelő is meg tudja csinálni -- főleg, ha segítjük azzal a munkáját, hogy átküldjük neki az XML fájlt.
Amennyiben tehát egy cég csak nagyobb értékű tranzakciókkal foglalkozik, mondjuk műszaki cikkeket (HiFi cuccokat, háztartási gépeket, számítástechnikai eszközöket, stb.) forgalmaz, vagy nagykereskedelmi tevékenységet végez, ebben az esetben számára az elektronikus számla egyszerűbb – és nem utolsósorban olcsóbb megoldás lehet, mint egy online pénztárgép üzemeltetése és karbantartása.
