Kép: Pixabay

A gyakornoki programokban való részvételt használják a vállalkozások a probléma leküzdésére és a javaslatok alapján ezt az arányt jó eséllyel növelheti olyan fórumok megszervezése, ahol ismeretet, információkat tudnak gyűjteni a programban való részvétel feltételeiről, továbbá a jogi és adminisztratív kötelezettségeiről – derül ki abból a kutatásból, amelyet a gyakornoki program és a szakképzés rendszerének jelenlegi állapotáról készített a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége.

A gyakornoki programban való részvétel előnyeként a válaszadók több mint 90 százaléka szakember-utánpótlás lehetőségét emelte ki. A vállalkozások több mint fele küzd szakemberhiánnyal. A válaszadók 3,6%-a gondolja, hogy erre megoldást nyújt a jelenlegi szakképzési rendszer.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége azzal a céllal készített kutatást, hogy felmérje a magyar gazdaság aktív szereplőitől kapott visszajelzései alapján a gyakornoki program és a szakképzés gyakorlati képzési rendszerének jelenlegi állapotát. A vizsgálatban kvantitatív primer kutatási eszközként online kérdőíves megkérdezést alkalmaztak. A kérdéssor összeállításához szakemberek véleményét kérték ki a hatékonyság növelése érdekében. A kutatásban 193 választ rögzítettek, amelyből 140 értékelhető választ kaptak.

A vizsgált mintában a termelő vállalatok képviselték magukat legnagyobb arányban, amit a szolgáltatás területe követett. Ez a két gazdasági ágazat az összes válaszadó több mint 50% tette ki. Gyakorlati szakképzésben a válaszadók 53,6%-a vesz részt ebből 12,9% felsőoktatási gyakornoki programban, 7,9% középiskolai szakképzési programban 3,6% felnőttképzési gyakornoki programban.

A programban való részvétel előnyeként a válaszadók több mint 90%-a szakember-utánpótlás lehetőségét emelte ki, míg döntően a plusz erőforrás igénye okozza a legnagyobb nehézséget a vállalkozások életében a programban való részvételi igény esetén. Ez utóbbit a változó jogszabályok problémája követte. Akik nem vesznek részt a gyakornoki programokban javarészt a program ismeretének hiányát jelölték meg, mivel nincs idejük, vagy nincs elegendő humánerőforrás kapacitásuk a programban való részvételhez.

A vállalkozások arra a kérdésre, hogy küzdenek-e szakemberhiánnyal, 52,9%-ban válaszoltak igennel, míg 26,4%-ban nemmel. 20,7%-ban nem adtak választ erre a kérdésre. A gépészet és elektrotechnika esetében küzdenek a legnagyobb mértékben szakemberhiánnyal mindamellett, hogy gépészet területen képeznek legmagasabba arányban a megkérdezettek körében. Ezt követi az informatika ezen belül a fejlesztői szakterület.

A válaszadók 3,6%-a gondolja, hogy a szakemberhiányra megoldást nyújt a jelenlegi szakképzési rendszer, 30,7%-a részben érzi megoldási lehetőségnek. A részben válaszok arányát alátámasztja a kutatásban megkérdezett stratégiai módszerekre adott feleletek, ahol tapasztalható, hogy a vállalkozások igénybe veszik a gyakornoki programokat a szakemberhiány csökkentéséhez, de mellette más fórumokat is használnak az eredményesség érdekében. Fontosnak tartják a munkaerő-piaci igény és az induló szakképzések közötti folyamatos egyeztetést, igényfelmérést, a gyakorlati ismeretek további bővítését és ezzel párhuzamosan az elméleti ismeretanyagok modernizációját is szükségesnek ítélik. A stratégiával rendelkező vállalatok nagyobb profitot tudnak szerezni a gyakorlati képzésekből, több hallgatót vesznek fel a gyakorlati időt követően.

Azok a vállalkozások, akik rendelkeznek stratégiával a szakemberhiány megoldására, sokkal motiváltabbnak látják a náluk tanuló gyakornokokat, egy tízes skálán 7-8-as értéket jelent a felsőfokú tanulmányokat folytatók körében. A vállalkozások véleménye alapján a jelenlegi motivációs szintet tovább lehet növelni piacképes szaktudás megszerzésének lehetőségével, anyagi támogatás növelésével, illetve legmotiválóbb tényezőként a főállású munkahely biztosításával a gyakorlati idő letelte után.

A gyakornoki programokban való részvételt használják a vállalkozások a szakemberhiány leküzdésére és a javaslatok alapján ezt az arányt jó eséllyel növelheti olyan fórumok megszervezése, ahol ismeretet, információkat tudnak gyűjteni a programban való részvétel feltételeiről, továbbá a jogi és adminisztratív kötelezettségeiről. A szakképzési rendszer és a munkaerő-piaci igényeket tovább közelítenék a gazdálkodó szervezetek. Megoldásnak találnák, ha több egyeztetés történne a képző intézmények és a vállalatok között. Ehhez támogatást tud nyújtani egy olyan információs/kommunikációs rendszer kiépítése, ami megadott időközönként méri a gazdálkodó szervezetek által meghatározott hiányszakmákat. Ennek figyelembe vételével meg tudják határozni a képző intézmények az induló képzések szakterületeit. Ehhez szorosan kapcsolódik tanulók motivációjának és érdeklődésének felkeltése a hiányszakmák felé. Ebben tud hatékony eredményt elérni a pályaorientációs tevékenység, illetve ezek kibővítése.

A motivációt magasabb értékkel megjelölő vállalatok személyes jelenléttel ismertetik meg magukat a leendő tanulóval, így nagyobb mértékű bevonódást tudnak elérni a hallgató részéről. A gazdasági szereplők számára, segítségül szolgálhat a képző intézmények által szervezett programokon való megjelenés, az iskolaszövetkezetek tapasztalatainak felhasználása és szakmai támogatás igénylése a tanulók érdeklődésének felkeltése érdekében. Mind motiváció területén mind a szakemberhiány leküzdésében segíthet a személyes kapcsolatteremtés.

„Mint szakmabeli 25 éve tapasztalom, hogy komoly versenyelőnnyel rendelkeznek azok a termelő vagy szolgáltató cégek aki a jövő szakembereit keresve kiemelt stratégia célnak tekintik a szakemberképzést, utánpótlás-nevelést” – vélekedett Dénes Rajmund Roland, az MMOSZ elnöke.

Ezt nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati képzéssel összehangolt szakképzési rendszer folyamatos átalakítása is támogatja. Korábban elegendő volt versenyképes jövedelmet, mobilitást segítve bejáráshoz buszt biztosítani vagy a bejutáshoz költségtérítést fizetni. „Ma már ez kevés, komoly szakképzett munkaerőhiány van, több ezer betöltetlen állás és tömeges gyakorlat nélküli leendő szakember, aki kis hazánkban szeretne boldogulni, munkát vállalni. A kutatásunk célja az volt, hogy felmérje a munkaerő-piaci igényeket és felszínre hozza azokat a megoldásokat, amelyekkel a szakképzett munkaerő hiánya rövidtávon csillapítható, hosszabb távon vállalati stratégiai célkitűzésként megoldást jelenthet” – hangsúlyozta a szakember.

„Azok a vállalkozások, akik stratégiai eszközként használják a gyakorlati programokban való részvételt, nagyobb arányban veszik át a hallgatókat a képzést követően, ami arra enged következtetni, hogy a tervezés jelentős mértékben hozzájárul a szakemberhiány leküzdéséhez.” – emelte ki a felméréssel kapcsolatban Csizmadia Gábor, az MMOSZ operatív alelnöke, a Via Pannónia Kft. operatív igazgatója.