Kép:sxc

A kockázatkezelés megfelelő alkalmazása képes értéket teremteni és értéket megőrizni a vállalat számára – ezt a véleményt képviseli az a 120 vállalatvezető, döntéshozó, aki 2013 után az idén is megosztotta véleményét az Aon “Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon” című felmérésén.

A gyorsan és sokszor kiszámíthatatlanul változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelési stratégia híján a vállalatok túlélése is veszélybe kerülhet. A kockázatkezelés ugyan az utóbbi években a nagyobb magyar cégeknél is a működés részévé vált, de még messze nem annyira tudatos, mint kellene.

A vállalkozások vezetői a cég számára legnagyobb belső kockázati tényezőnek a humán erőforrás minőségét tartják, és csak a negyedik helyen említik saját termékük, szolgáltatásuk minőségromlását. Ez utóbbinál is nagyobb kockázatot látnak a működési folyamatok, a belső kapcsolatok vagy a kommunikáció romlásában.

Nem lesz ez másként a jövőben sem, hiszen a megkérdezettek túlnyomórészt úgy vélik, hogy a jövő leselkedő veszélyei közül is a humán erőforrással kapcsolatos problémák a legfenyegetőbbek, megelőzve a stratégiai iránytévesztésből fakadó gondokat.

A hazai vállalatvezetők a külső kockázati tényezők között jelenleg a versenytársak viselkedését értékelik a legkritikusabban. Sokkal inkább tartanak ettől a kockázattól, mint a gazdaság makrofeltételeinek változásától. A jövőre vonatkozóan azonban már jelentős kockázatot látnak abban, hogy esetleg nem ismerik fel időben, illetve nem képesek rugalmasan követni a vevői igények változását.

A felmérés kapcsán Rendesi János rendkívül elgondolkodtatónak tartja, hogy a vállalatok reputációra leginkább ható kockázatok körében, a szinte „egyértelmű” tényezőt, vagyis a termékek és szolgáltatások minőségében bekövetkező változást, a vállalatvezetés minősége, a kockázattudatosság hiánya követi.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az Aon a gazdaság döntéshozói számára kíván tükröt mutatni azzal, hogy bemutatja, mennyiben befolyásolja a tudatos kockázatvállalás, vagy, ha szükséges, akkor a kockázatok elkerülésének és megszüntetésének gyakorlata a cégvezetők döntéseit és viselkedését.  A kapott tükörkép jóval több, mint a jelenlegi valóság megjelenítése. A kutatásból ugyanis egyértelműen kitűnik: a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen a hazai kockázatkezelés minőségével. Ez egyben azt is jelenti, hogy az e területen való előrelépés nem csupán lehetséges, de egyben feltétlenül szükséges is a gazdaság szereplői számára!

Az Aon Kockázatkezelési konferenciájának hazai és külföldi előadói szóltak a finanszírozott projektek kockázatkezeléséről, illetve a kiber kockázatokról is. A rendezvényen neves kockázatkezelési szakértők kerekasztal beszélgetésen vitatták meg a szakmát érintő legfontosabb kérdéseket, újdonságokat.