hirdetés

Ezen a banánhéjon csúszik el a legtöbb cég

Kevesen tudják, hogy a munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen „megcsúszik”. Más szavakkal: a munkaügyi ellenőrzés könnyen találhat hibát a munkaidő-nyilvántartásban néha akkor is, ha azt gondoljuk, hogy minden rendben van – figyelmeztet a jogi szakértő.
hirdetés

Kép:sxc

„Jelenléti ív” versus munkaidő-nyilvántartás

Az első „klasszikus” hiba, hogy jelenléti ívet vezetünk. Ugyanis nem a munkavállaló jelenlétét, hanem a munkaidejét kell nyilvántartani. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló a beosztása szerint pl. nyolc órakor kezdi meg a munkáját, akkor ezt az adatot kell nyilvántartani, és nem azt, hogy mikor ért be a munkahelyére – pl. 7.52-kor.

Ha az érkezés idejét tartjuk nyilván, és mást nem, akkor könnyen előállhat az a helyzet, hogy a hatóság ezt fogja a munkavégzés kezdetének tekinteni – és mivel beosztáson kívüli időről van szó, rendkívüli munkavégzésnek. A másik ezzel kapcsolatos probléma, hogy önmagában a jelenlét nyilvántartása már csak azért sem felel meg a törvényi követelményeknek, mivel abból nem derül ki a munkavégzés jogcíme, azaz hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőben végzi-e a munkát a munkavállaló – hívta fel a figyelmet Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd, munkajogász, a HR Portálon megjelent szakértői cikkében.

Idetartozó kérdés, hogy az egyöntetű bírói gyakorlat alapján önmagában a munkahelyen tartózkodás nem minősül munkaidőnek, hiszen a munkavállaló a munkahelyen a munkavégzésen túl számos egyéb tevékenységet is végezhet – pl. csocsózhat, vagy lóghat a közösségi oldalakon.

A másik oldalról munkahelyen kívül is lehet munkát végezni – pl. üzleti találkozót lebonyolítani.

Mindez különösen akkor jelent nagy problémát, ha a munkáltató külön munkaidő-nyilvántartást nem vezet, hanem a munkaidő-nyilvántartást a beléptető rendszer adataira alapozza. Nyilvánvaló, hogy az ilyen gyakorlat nem megfelelő a törvényi előírások szempontjából.

Erre figyeljünk, ha munkaügyi ellenőrzést kapunk
Jogszerűen foglalkoztatni nem egyszerű feladat, és gyakran a legjobb szándékunk ellenére sem biztos, hogy helyesen járunk el. Ezért fontos, hogy ne csak a jogszabályi előírásokkal legyünk tisztában, hanem a gyakorlattal is. Mit ellenőrizhet pontosan a munkaügyi ellenőr és meddig terjed a hatásköre?
Naprakészség

A következő általánosan felmerülő probléma a munkaidő-nyilvántartás naprakészségében van.

A naprakészség, mint a neve is mutatja, azt az elvet jelenti, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak az adott napra vonatkozó adatokat tartalmaznia kell – tehát nem jogszerű a munkaidő-nyilvántartás hó végén történő kitöltése. Ugyanakkor a hatóság részéről nemegyszer találkozunk a naprakészség fogalmának túl szigorú értelmezésével – egy esetben a hatóság azért rótta meg a munkáltatót, mert az első munkanapját töltő munkavállaló munkaidejének kezdete 10 perccel munkakezdés után nem volt feltüntetve a munkaidő-nyilvántartáson. Véleményem szerint ez a hatósági jogértelmezés túl szigorú – a nyilvántartásnak napra késznek, és nem percre késznek kell lennie. Ezt a véleményemet a bírói gyakorlat is megerősíti egyébként.

Kinek kell vezetnie a munkaidő-nyilvántartást?

Formailag a munkáltatónak kell a munkaidő-nyilvántartás vezetéséről gondoskodnia. Elvileg olyan előírás sincs, hogy a munkavállalónak a munkaidő-nyilvántartást alá kellene írnia. Azonban a gyakorlatban ez az elvárás mégis érvényesül, figyelemmel arra, hogy a munkaidő-nyilvántartásnak hitelesnek is kell lennie. A hitelesség legegyszerűbben a munkavállaló aláírásával, tehát igazolásával biztosítható. Mivel ugyanakkor nincs formai elvárás a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatban, ezért ha a hitelesség más módon biztosítható, a munkavállaló aláírása nem kötelező tartalmi eleme a munkaidő-nyilvántartásnak.

4 TÉVHIT, AMIKÉRT MILLIÓKRA BÜNTETHETNEK
Tízből hét munkaadót rajtakaptak valamilyen szabálytalanságon a munkaügyi ellenőrök 2014-ben. Tízből hét szabálytalankodó vállalkozás megússza anyagi retorzió nélkül a büntetést – és egyre kreatívabbak a jogsértések.
Pedig az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője. Összegyűjtöttük a leggyakoribb munkavédelmi tévhiteket.
Az elektronikus munka-időnyilvántartás

Nincs annak akadálya, hogy a munkaidő elektronikus módon legyen nyilvántartva. Azonban az elektronikus munkaidő-nyilvántartásnak is meg kell felelnie a törvényi elvárásoknak, ideértve az ismertetett elvárásokat is. És ez a gyakorlatban problémákat szokott okozni.

Munkaidő-beosztás és munkaidő-nyilvántartás együtt.

Az Mt. 134. § (2) és (3) bekezdése értelmében „A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is”. Azonban az új Mt. alapján, a korábbi gyakorlattól eltérően, a rendes és rendkívüli munkaidő-nyilvántartása „az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérően végez munkát, azt a munkáltató külön feljegyzi/rávezeti a munkaidő-nyilvántartásra az adott napon, majd csak a hónap végén íratja alá a munkavállalóval az egész havi munkaidő-nyilvántartást. Itt is fontos kihangsúlyozni, hogy a beosztástól eltérő munkavégzés kezdő és befejező időpontját, valamint a ledolgozott órák számát fel kell tüntetni. Ezzel jelentősen megkönnyebbül a munkáltató adminisztrációs kötelezettsége, mivel elegendő az eltérések feljegyzése, és így is teljesül a naprakészség követelménye, feltéve, hogy a munkáltató a munkaidő-nyilvántartásnak ezt a módját választja.

 

hirdetés

Véleményvezér

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Demarkációs vonal lesz az ukrán háború vége

Az orosz és az ukrán hadsereg láthatóan nem bír egymással.
Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

Az adócsökkentés kormánya élen az adóemelések európai listáján

A választások előtt fedezet nélkül kiszórt költségvetési milliárdok árát most fizetjük meg. A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag átalakult adóemelési üzemmé.
Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Az értelmetlen dúlás háborújává fajul az orosz-ukrán konfliktus

Egy víztároló gátja pusztult el Ukrajnában, aminek következményeként 10 Balatonnyi víznek kell pár óra alatt lefolynia a Dnyiprón.
Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Ciki, ekkorát még nem bukott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Közel 300 millió forintos pert vesztett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Ryanairrel szemben. Az ítélet jogerős.
Elszabadultak a lángosárak

Elszabadultak a lángosárak

A nyaralás kedvenc népi eledelének ára elképesztő magasságokba emelkedett.
Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Elrettentő példaként került Magyarország óriásplakátra Lengyelországban

Rettenetes nagyot fordult a magyar külpolitika az elmúlt években. Az Orbán-kormány egykori csúcsteljesítménye a Visegrádi Négyek együttműködésben ma már kakukktojásnak számítunk.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo