A 2007-es pénzügyi válságot követő globális gazdasági lassulás kevésbé érintette Lengyelországot, mint a régió többi piacát: a lengyel bruttó hazai össztermék már 2009-ben 1,6 százalékkal bővült, az utána következő két év pedig kimondottan jól sikerült; 2010-ben 3,9, 2011-ben 4,3, 2012-ben pedig 2,3 százalékkal növekedett az ország GDP-je – foglalja össze az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb országjelentése. Az előrejelzés szerint idén Lengyelország újabb 2% körüli növekedést produkál majd, amellyel a régió egyik legdinamikusabban fejlődő piaca marad.
„Az adatok vizsgálva azt kell látnunk, hogy az évek óta tartó gazdasági növekedés és az erős belső fogyasztás miatt Lengyelország ideális célország lehet a magyar exportőröknek a régióban. Ugyancsak pozitív a magyar vállalkozások szempontjából, hogy mind politikai, mind gazdasági szempontból Lengyelország igen alacsony kockázati szinten helyezkedik el” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Az Atradius jelentése szerint a GDP bővülése mellett Lengyelországban a vizsgált időszakban a reálértéken számolt lakossági fogyasztás is folyamatosan emelkedett; a 2012-es 1,6 százalékos növekedést 2013-ban pedig újabb 1,9 százalékos emelkedés követi. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy 2010-től kezdődően a kiskereskedelmi értékesítés összesített értéke is évről-évre nőtt; 2011 6,7, 2012-ben 2,6, míg 2013-ban várhatóan 1,2 százalékkal.
A Lengyelország és Magyarország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jól működnek, a két ország közötti árucsere-forgalom 2 százalékkal növekedett, és 3056,9 millió eurót tett ki 2013 első félévében. A fejlődés mértéke azonban eltérő mértékű és irányú volt. A Magyarországra irányuló lengyel export 2013 első hat hónapja alatt 1816,6 millió eurónyi értéket ért el, ami 7 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a Magyarországról Lengyelországba áramló áruk értéke 1240,3 millió euró volt, és ez 4 százalékkal kevesebb a 2012-es év első hat hónapjának adatához képest. A számok alapján a kereskedelmi mérleg egyenlege pozitív volt Lengyelország számára 576,2 millió euróval.
Bár a lengyel GDP 63 százaléka szolgáltató szektorban keletkezik, az ipar 33 százalékos részesedése ugyancsak jelentősnek mondható, így nem meglepő, hogy a magyar cégeknek elsősorban az utóbbi területen van keresnivalójuk – mutat rá Vanek Balázs. Ezt támasztják alá a kereskedelmi adatok is: hazánk elsősorban gépeket és berendezéseket küldött a lengyel vevőknek, ezek aránya körülbelül 33 százalékos. Körülbelül hasonló a részesedése vegyipari és műanyagipari termékeknek, valamint a Magyarországról vásárolt termékek között magas a fémek, járművek illetve kész élelmiszerek aránya.
„A lengyel-magyar árucsere-forgalmi adatok jól mutatják, hogy a magyar cégeknek további, eddig ki nem használt lehetőségeik vannak a régió legnagyobb gazdaságával rendelkező országban. Bár az ország egyáltalán nem számít kockázatosnak, azonban ismeretlen üzleti partnerrel szemben mindenképpen érdemes megtenni az elővigyázatossági lépéseket, azaz üzleti információt vásárolni, hitelminősítést kérni, vagy tájékozódni az adott cég fizetési szokásairól” – fűzte hozzá Vanek Balázs. (A piacbővítés mindig vevői kockázattal jár!)
