Mivel a vállalatok úgy felelhetnek meg az Európai Unió által a piac átláthatósága érdekében hozott szabályozásnak, ha kapcsolatba lépnek az erre a feladatra létrehozott kereskedelmi adattárral, a felkészülést időben el kellene kezdeniük. Egy nemrégiben közzétett banki felmérésből kiderül, hogy a devizaárfolyam-kockázatot ma már a vállalatok 86 százaléka kezeli határidős vagy opciós ügyletek kötésével. Az uniós tőkepiaci rendelet (EMIR) nyomán 2014. február 12-étől az összes derivatív tranzakció adatát a tranzakcióban részt vevő felek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kötelesek jelenteni.
Eszerint minden derivatív ügyletkötést, beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által kötött üzleteket is, előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell. Ily módon az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le. Mivel az adatközlés elmulasztása súlyos büntetéssel jár, a pénzügyi szolgáltató és termelő vállalatoknak egyaránt időben fel kellene készülniük a kötelezettség teljesítésére.
Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!
Annál inkább, mert számukra az uniós pénzügyi adatszolgáltatás teljesítése egészen új kihívás. Ehhez nemcsak kapcsolatra lenne szükség az adatokat az ESMA-hoz továbbító kereskedési adattárakhoz, hanem végre kellene hajtaniuk azokat az informatikai fejlesztéseket is, amelyek révén zökkenőmentesen és a kívánt elektronikus formában továbbíthatják az előírt adatokat.
„A kötelező uniós adatszolgáltatás merőben új feladat elé állítja a fedezeti ügyleteket kötő vállalatokat, ráadásul az idő is szorít, ezért jelentős segítség lehet a számukra, ha egy magyarországi közvetítő révén, további informatikai fejlesztések nélkül teljesíthetik kötelezettségüket” – mondta Csiszér Péter, a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint a hazai gyökerű bankok, és pénzügyi vállalkozások is itthoni partnerrel oldhatják meg a legegyszerűbben ezt a feladatot.
A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket
Az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük. Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra.
