A nemzetgazdasági miniszternek a 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelete a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. A rendelet szerint május 2., október 24. (mindkettő pénteki nap) és december 24. szerda lesz pihenőnap. Ez egészül ki a húsvét- és a pünkösdhétfővel (április 21., illetve június 9.), így összesen öt hosszú hétvégével tervezhetnek 2014-ben a munkavállalók.
A pihenőnapokat szombatonként - május 10-én, október 18-án és december 13-án - kell majd ledolgozni. A rendelet kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottak munkarendjére, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét.
Minimális hatása van a gazdaságra
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a gazdasági növekedést mennyiben befolyásolják a hosszú hétvégék, és az ezzel járó munkanapcserék, amelyek rengeteg átszervezéssel járnak, ezért egyesek szerint az egész egy ráfizetés. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban korábban a HR Portálnak úgy nyilatkozott, hogy a tapasztalatok szerint mind a munkaadók, mind a munkavállalók hozzászoktak és szeretik a munkanapok átrendezésének gyakorlatát, és zökkenőmentes termelés esetén a munkanapok áthelyezése nem okoz kiesést a magyar gazdaságnak, amennyiben a munkaszüneti napok száma nem nő.
A gazdaság szempontjából elsősorban a munkaszüneti napok számának van jelentősége. Ebből a szempontból Európa középmezőnyébe tartozunk – mondta Rolek Ferenc. Hozzátette: a munkanapok áthelyezésének gazdaságra gyakorolt hatása jórészt a termelési technológiától függ. Igaz, ezekben az esetekben sem maga a munkanap átrendezése okozza a gondot, hanem egy esetleges leállás.
Mit veszíthet a munkaadó a szombati munkával?
Bár arról nincsenek statisztikai adatok, hogy mekkora kiesést vagy pluszkiadást okoz a szombati munkavégzés a munkáltatóknak, Rolek Ferenc szerint inkább az okozna nagyobb kárt, ha az áthelyezésre nem kerülne sor. Ha azonban a munkavállalók szombati teljesítményét nézzük, ami a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy régebbi felmérése szerint általában 50 százalékos, pénzben mérhető többletkiadása jelentkezhet a vállalatnak. A KSH adatai szerint az egy órára jutó munkaerőköltség egy öt főnél nagyobb vállalkozásnál 1.885 forint (2008-as adat), egy 50 főnél nagyobb vállalkozásnál 2.313 forint (2009-es adat). Ha a dolgozó a munkaidő felét “elsumákolná, az egy kisebb cég esetében kb. 7540 forint, egy nagyobb vállalkozásnál kb. 9252 forint pluszkiadást jelenthet a munkaadónak – teljesítmény nélkül.
