"A föld azé legyen, aki megműveli" - ismertette a kormányzati alapelvet Lázár János, aki elmondta, hogy a kabinet több irányelvet is lefektetett az értékesítéssel kapcsolatban: így például természetvédelmi területeket és erdőket nem lehet eladni, amelyek szóba jöhetnek, azok a szántók, a legelők és a gyümölcsösök, bizonyos területeket azonban hosszú távon állami tulajdonban kell tartani ezek közül is.
Korábban már a kormány már kísérletezett a nemzeti parkok földjének lenyúlásával - akkor az Alkotmánybíróság elmeszelte a kezdeményezést.
Lázár szerint maximum 300-380 ezer hektár állami földterületet értékesíthetnek. A területeket bérleti szerződéssel együtt adják el - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy szerinte - a most lefektetett szabályok alapján - a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni. A miniszter közölte: előírás lesz az is, hogy kizárólag magyar állampolgároknak lehet állami földet eladni, közülük is csak az élethivatásszerűen földművelést végzőknek és a helyben lakóknak. Ez kizárja a föld eladását külföldieknek, spekulánsoknak.
Csak nyilvános értékesítésre lesz lehetőség: a 3 hektár alatti területek esetében nyilvános hirdetéseken keresztül értékesítenek majd, efölött pedig kizárólag nyilvános árveréseken, a megyei jogú városokban. Az árveréseken a helyi piaci ár plusz 10 százalék lehet a minimális kikiáltási ár - folytatta a szabályok ismertetését -, "a kormány nem lát lehetőséget kedvezményes értékesítésre". A helyi piaci ár plusz 10 százalék alatt nem adják el a földet. Az árverések lebonyolítása még az idén megkezdődhet.
Az értékesítés után 20 éves elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be, és szintén 20 éves - egyoldalúan gyakorolható - visszavásárlási jogot is kikötnek. A Magyar Fejlesztési Bank 20 éves, kedvezményes kamatozású hitelt biztosíthat majd a vevőknek - tájékoztatott Lázár János. Jelezte továbbá, hogy a földeladásból befolyó összeg működésre nem költhető, az ország nem élheti fel ezt a pénzt, abból az állami vagyont kell gyarapítani.
