Gyakran találkozunk a következővel: adott egy roppant lelkes, esetleg jó ötlettel bíró vállalkozó-palánta, ámde a vállalkozás „tudományához” szükséges információk terén, khm… vannak hiányosságok - mondja szakértőnk, Vuray György, a Megoldás Most blogján. Nincs ezzel semmi baj, ebben a fázisban teljesen természetes a dolog. Az illető – szerencsés esetben – elkezd kutatni a neten, fórumokon, ismerősöktől tájékozódik. Ezzel két fő gond szokott lenni:

1. nem biztos, hogy tudja, minek is kellene pontosan utánanézni.
2. egy adott dologról hall mindent, illetve annak az ellenkezőjét is.

Így ahelyett, hogy tisztulna a kép, csak még jobban összezavarodik. Ilyenkor általában két eset fordul elő: vagy fogja magát, megcsinálja a cégét (túl korán), és pár hónap múlva jön rá, az adott fázisban még teljesen felesleges volt, ráadásul rengeteg pénzt elvisz, ami nagyon hiányzik máshonnan. Ezzel gyakorlatilag kényszerpályára teszi magát, és érdemi fejlődés helyett fut az események után. A másik út: még időben felkeres (többek között) egy könyvelőt, akitől valóban pontos információkat és válaszokat kap kérdéseire.

Kép:PP archív

Mikor kérdezzünk a könyvelőtől?

A vállalkozásindítás (nagyon leegyszerűsítve) általában a következő lépésekből áll:

• van egy ötlet, amiből pénzt szeretnénk csinálni.
• Ebből előbb-utóbb bevételünk lesz, eleinte viszont csak kiadások.
• Az ötlettel meg kell szondázni a piacot, tisztában kell vele lenni, nagyjából mikor és mennyi bevételt hoz majd.
• Össze kell szedni, hogyan valósítjuk meg ötletet: milyen tárgyi és személyi feltételekre van szükség, ezek kb. mennyibe kerülnek, és ezek a kiadások mikor jelentkeznek. Ez még bőven a tervezés fázisa.
• Ennek része az is, hogy tisztában legyünk, hogy a vállalkozás bevételei után milyen és mennyi adót kell befizetni.

A lényeg: itt már látjuk, kb. milyen költségekkel és milyen bevételekkel számolhatunk. Ez az a pont, amikor érdemes lehet egy könyvelőt felkeresni. Mindenképpen olyan könyvelőt válasszunk ilyenkor, aki tanácsadással is foglalkozik. Pontosan mondjuk el neki, hogy egyelőre vállalkozás elindítása előtt állunk, és a megfelelő vállalkozási- és cégforma kiválasztásában, és az alapvető pénzügyi tervezésben kérünk segítséget.

Saját munkapasztalatunk szerint ez általában egy három órás konzultációba bele szokott férni.

Mit kérdezzünk meg a könyvelőtől?

Nagyon fontos: a könyvelő helyettünk nem, csak velünk együtt tud gondolkozni. (Hogy mire jó és mire nem jó a könyvelő, arról itt beszélt részletsebben szakértőnk.) Nem tudja helyettünk kitalálni, mikor és mennyit fogunk majd irodabérletre költeni, ahogy azt sem, havonta hány darab golyóstollat kell majd venni. Azt sem tudja helyettünk kitalálni, hogy májusban, esetleg júliusban hány darab zöld esernyőt és mennyiért fogunk majd eladni. Ezeket a számokat, adatokat nekünk kell prezentálni. A könyvelőnek egy ilyen tanácsadás során nem feladata az üzleti ötlet piaci szempontból történő minősítése sem. Amiben a tanácsadás során elvárható a könyvelő segítsége: hívja fel a figyelmet minden olyan várható költségre, amivel vállalkozás indítása és működése során számolni kell, és segítsen ezek rendszerezésében.

A másik nagyon fontos dolog, ami elvárható: magyarázza el a legfontosabb, leendő vállalkozásunkat érintő adó- és járulékfajtákat, azt, hogy ezek közül mikor, melyiket kell megfizetni. A tanácsadás végére tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek mennyi rendszeres (havi és/vagy negyedéves és/vagy éves) kiadást jelentenek majd. Segítsen kiválasztani az ideális vállalkozási, és adózási formát. Ezzel egy kisebb (évi néhány milliós árbevételű) vállalkozás is éves szintem akár százezreket takaríthat meg.

A hivatalos költségek, vállalkozásunk „saját” kiadásainak, valamint a várható bevételek ismeretében készíthető egy gyors eredményterv, amiből látható, hogy a remélt bevételekkel számolva a vállalkozás egyáltalán életképes lesz-e. Ez természetesen nem helyettesít egy hosszabb távú pénzügyi tervet, a vállalkozás kezdeti fázisában azonban tökéletesen elegendő.

Itt olvashat tovább.