Elfogadták az anya–leányvállalat-irányelv módosítását

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2011/96/EU irányelv (közismertebb nevén: anya–leányvállalat-irányelv) módosító javaslatát. Ezzel véget érhet a hibridfinanszírozás korszaka.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A módosításra irányuló javaslatot még 2013. november 25-én terjesztette elő az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az anya–leányvállalat-irányelv egyre szélesebb körben elterjedt kijátszásának gátat szabjanak. Az irányelv elsődleges célja eredetileg arra irányult, hogy olyan cégcsoportok esetében, amelyek több EU-tagországban jelen vannak, az egyik tagállamban működő leányvállalat által a másik tagállamban lévő anyavállalatának fizetett osztalék után elkerüljék a kettős adóztatást úgy, hogy az anyavállalat szerinti állam mentesítette a kapott osztalékot a társasági adófizetés alól. A mögöttes indok a mentesítésre az volt, hogy a leányvállalat az osztalékot már az adózás utáni eredményéből fizette az anyavállalat részére, az irányelv pedig az adózott jövedelem másik tagállamban történő újabb adóztatását hivatott megakadályozni – hívta fel a figyelmet Fajcsák Gábor, az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Az irányelv, illetve az EU-tagállamok belföldi adójogi szabályzásaiból eredő ellentmondások és különbözőségek azonban lehetőséget nyújtottak az osztalékkifizetések „kettős nem-adóztatására”, azaz az osztalék oly módon történő kifizetésére, hogy az sem a leányvállalat, sem az anyavállalat szerinti tagállamban nem adózott. Az utóbbi időben a cégcsoportok egyre szélesebb körben éltek ezzel a lehetőséggel, az Európai Bizottságnál pedig tavaly telt be a pohár, tekintettel arra, hogy óriási összegekről van szó.

A cégcsoportok úgynevezett „hibridkölcsön”-megállapodások alkalmazásával érték el az adómentességet, amelyeknek az a lényege, hogy az „osztalékot” fizető leányvállalat tagállamában a kifizetett összeget az anyavállalattól kapott kölcsön kamataként kezelik, míg az anyavállalat szerinti tagállamban pedig kapott osztalékként. A leányvállalat az összeget fizetett kamatként levonja a társasági adóalapjából (azaz mentesül a saját tagállamában a társasági adóztatás alól), az anyavállalat szerinti tagállam pedig az irányelv alapján mentesíti az összeget (mint kapott osztalék) – írta a nemzetközi adószakértő.

Ezt a kiskaput hivatott megszüntetni a most elfogadott módosító javaslat, amelynek értelmében az irányelv 4. cikkelyének (1) bekezdésének a) pontja ezentúl már csak akkor mentesíti az anyavállalat által kapott osztalékot, amennyiben az nem levonható a leányvállalat szerinti tagállamban, illetve kifejezetten előírja az adóztatást az anyavállalat szerinti tagállamban, abban az esetben, ha a kifizetett összeg levonható a leányvállalat társasági adóalapjából. Az irányelv módosítását a tagállamok 2015. december 31-ig kötelesek átültetni a saját nemzeti adójogszabályaikba.

Hamarosan a külföldi számlákba is belelát a NAV
Több mint 16 ezer magyar állampolgár több ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonáról lehet pontosabb képe a NAV-nak egy májusban elfogadott OECD-nyilatkozat révén. Az adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot 47 ország, köztük Magyarország, Svájc, Ausztria, Luxemburg és több adóparadicsom is aláírta, így a jövőben az eddig rejtve maradt külföldi vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok. Emiatt rövid távon sem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani. Intő jel, hogy több svájci bank is felhívta már az ügyfelei figyelmét, hogy tisztázzák a náluk vezetett bankszámlájukon tartott vagyonuk eredetét.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo