Az utolsó félévben mintegy 2.3%-os növekedés volt tapasztalható a magyar társas vállalkozások számát tekintve. Ezzel párhuzamosan a fizetésképtelenségi eljárások száma és így esélye még nagyobb ütemben növekszik. Míg 2007-ben a cégek 1,9%-a ellen indult fizetésképtelenségi eljárás, 2008-ra az első féléves tendencia alapján ez a 2,5%-ot is elérheti, ami azt jelenti, hogy minden negyvenedik magyar cégnél számíthatunk felszámolásra vagy csődeljárásra egy éven belül, és akkor még a cégek 1,4%-át érintő végelszámolásokkal nem is kalkuláltunk. "Ezzel együtt már minden huszonötödik magyar cégnél számíthatunk éves szinten valamilyen jogi eljárás megindítására, egyre fontosabb tehát figyelnünk, nyomon követnünk és ellenőriznünk meglévő és új partnereink kockázatosságát, hogy csökkentsük a nemfizetésekből eredő kockázatokat"- teszi hozzá Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója.

2008. július 1-től kizárólagossá válik az elektronikus cégbejegyzés Magyarországon - a második félévben kiderül, hogy ez mennyiben járul hozzá a vállalkozási kedv fenntartásához, mely évek óta lendületes tendenciát mutat.

A cégek számának növekedéséhez minden bizonnyal hozzájárultak az egyre könnyebb cégalapítási körülmények is, valamint az, hogy sok vállakózó alapít további vállalkozást az általa már ismert tevékenységi területen, vagy újabb potenciált rejtő iparágakban. A megszűnő vállalkozások tulajdonosai sem tétlenkednek, újabb cégek tulajdonosi, vezetői körében tűnnek fel. Az újonnan alapított cégek száma mindezeknek köszönhetően dinamikusan növekszik: 2007 második félévében 9.5%-kal, míg 2008 első félévében 13%-kal. Jellemzően azokban az iparágakban alapítanak több céget, ahol alapvetően már sok van - kivételt képez ez alól az Ingatlanügyletek iparág, ahol a működő cégeknek 7%-a található, az új cégeknek viszont több mint 11%-át alapították ezen a területen.

Iparági tendenciák

A legtöbb cég jelenleg - mintegy 13.1% - a Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység kategóriában tevékenykedik, azonban a cégalapítási kedv az utolsó félévben lelassult az ágazatban. Az elmúlt félévben országos szinten mintegy 13%-kal nőtt az újonnan alapított cégek száma, addig ebben az ágazatban "csupán" 5.5%-kal.

Míg cégszám tekintetében a második legjelentősebb ágazat, a kiskereskedelem (gépjármű- és motorkerékpár kereskedők nélkül) növekedése átlagosnak mondható (2.2% szemben az országos 2.3%-kal), addig a harmadik legnagyobb ágazat, az építőipar esetében (mely területen a bejegyzett cégek valamivel több, mint 10%-a tevékenykedik) a jelentősebb mennyiségű első féléves cégalapításnak köszönhetően az ágazat számbeli jelentőségének növekedéséről beszélhetünk.

A cégalapítások gyarapodása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövedelmező belépni az iparágba; az elmúlt 12 hónapban ugyanis az építőiparban tevékenykedő cégek mintegy 4.4%-a ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárás - ez az összes megindított eljárás 21.1%-át teszi ki. Kiemelkedő még a fizetésképtelenné válás a fafeldolgozás, a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártás és az élelmiszeripar területén - itt 100, egy éve még működő cégre majdnem 4 fizetésképtelenségi eljárás jut.

A legtöbb fizetésképtelenségi eljárás a kereskedelem területén jellemző (a nagy- és kiskereskedelem, illetve a gépjármű- és motorkerékpár kereskedelem együttesen a csőd- és felszámolási eljárások mintegy 28.4%-át teszi ki), azonban ha figyelembe vesszük, hogy ezen ágazatokban jellemzően magas a cégek száma, akkor elmondhatjuk, hogy a fizetésképtelenség valószínűsége nem sokkal magasabb az országos átlagnál.

Dinamikusan fejlődő iparágaink közé tartozik a Pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információs szolgáltatás, ahol az alapvetően szignifikáns cégszámot 2008 első félévében 18.2 illetve 13.9%-kal sikerült növelni a megelőző év hasonló időszakához képest.

A csődeljárások száma még mindig jelentéktelennek mondható hazánkban; félévente 2-3 eljárás indul saját kérésre.

Megyei tendenciák

Területi szinten elmondhatjuk, hogy Magyarországra még mindig erős "vízfejűség" jellemző: a cégek 40%-a működik Budapesten, és további 13.8%-a Pest megyében. Az utóbbi időszakban Pest megye jelentősége enyhén növekszik (itt 3.4%-kal nőtt a cégek száma az utolsó fél évben, míg országosan 2.3% volt a jellemző). A "legkisebb" megyének Nógrád számít, itt a működő cégeknek csupán 1.0%-a található.

Vas, illetve Győr-Moson-Sopron megyében növekszik leggyorsabban az új cégek száma; az elmúlt 12 hónapban 5% feletti gyarapodás volt tapasztalható mindkét megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ezzel ellentétben a társas vállalkozások számának csökkenése tapasztalható; 1.2%-kal kevesebb cég van bejegyezve a megyében most, mint 2007 júniusának végén.

Kockázatosság szempontjából szintén Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelendő: míg országosan az elmúlt egy év tekintetében a cégek 2.1%-a válik fizetésképtelenné, addig ebben a két megyében a cégek 4.2, illetve 7.8%-a ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárás az elmúlt 12 hónapban. Azonban míg Nógrádban a megindított eljárások száma csökkent, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben mintegy 92%-kal nőtt 2007 első félévéhez képest. Kiemelendő még Borsod-Abaúj-Zemplén megye "teljesítménye", ahol 46.5%-kal esett vissza a csőd- és felszámolási eljárások száma, remélhetőleg ez a pozitív tendencia év végig tartható.

A növekvő cégszám új lehetőségeket is jelent számos vállalkozás számára, hiszen egy új cégnek számos szolgáltatásra és eszközre lesz szüksége működéséhez. A másik oldalon viszont nagyon fontos az új cégek ellenőrzése, amennyiben a tulajdonos már korábban több céget juttatott felszámolási eljárás alá, erőteljes fenntartással kell kezelnünk, statisztikailag is magasabb az ilyen cégek bukási valószínűsége. A növekvő fizetésképtelenségi valószínűség egyre nagyobb nyomást helyez a vállalkozásokra, hogy védekezzenek ellene. A D&B felmérése alapján a behajthatatlan követelések 80%-a meglévő vevőktől származik, így rendkívül fontos rájuk is figyelni, nem csak az új partnerekre. Keleti József, a D&B ügyvezető igazgatója pár alapszabályt javasol, melyek megtartásával jelentősen, költséghatékonyan csökkenthető a nemfizetési kockázat:

1. minden új partner létezését ellenőrizzük (pénzügyi tendencia, tulajdonosi, vezetői kör, múlt, közepes-nagyobb kockázat esetén külső minősítés igénybevételével dönthetünk még magabiztosabban és gyorsabban az adott üzlettel kapcsolatban, javasolt hitellimitet is kaphatunk)
2. az üzleti kapcsolatot fokozatosan növeljük, egyre komolyabb ellenőrzés mellett
3. mindig maradjunk objektívek, használjunk olyan információforrásokat, melyek megerősíthetik döntéseinket, vagy újragondolásra ösztönözhetnek, esetleg segítenek abban, hogy kiknél alkalmazzunk biztosítékokat, vagy térjünk át előrefizetésre, készpénzfizetésre, mivel túl magas a kockázat az adott üzlettől elvárható nyereséghez viszonyítva
4. folyamatosan figyeljük, hogy meglévő partnereink ellen indult-e jogi eljárás (saját magunk, vagy külső szolgáltatóval)
5. meglévő ügyfeleinket minősítsük, döntsünk arról, hogy a továbbiakban engedünk-e náluk utalásos számlát, illetve ha igen, milyen összegig (az ilyen hitellimit döntések gyorsíthatják az ügyfelek kiszolgálását, hiszen nem kell mindig eseti döntéseket hoznunk)
6. kísérjük figyelemmel a hitellimittel rendelkező partnerek életében, kockázatosságában bekövetkezett változásokat, a tapasztalt fizetési morált, hogy időben csökkenthessük, vagy akár növelhessük a limiteket (ha sem időnk, sem energiánk ezt saját magunknak nyomon követni, igénybe vehetünk külső szolgáltatót, akitől folyamatosan megkapjuk azon információkat, melyek a partner kockázatosságát befolyásolhatják, sőt akár a cég minősítésének és az adott cégnél javasolt maximális hitelkeretnek a változását is figyelemmel kísérhetjük, így gyorsíthatjuk és tehetjük még biztonságosabbá a folyamatot).
7. pozitív változás esetén az alacsonyabb kockázatú ügyfeleknél érdemes növelni az eladásokat, míg azoknál, akik egyre kockázatosabbá válnak, érdemes felülvizsgálni üzleti kapcsolatunkat
8. késvefizetés esetén következetesen, időben szólítsuk fel ügyfeleinket, ha belsőleg nem megy minél gyorsabban vegyük igénybe erre szakosodott követeléskezelő cég, vagy akár ügyvéd segítségét
9. alkossunk szabályokat, melyek rögzítik, hogy milyen esetben, milyen értékű ügyleteknél milyen információforrások alapján kik és milyen döntéseket hozhatnak, mely ügyfeleknél milyen módon követjük nyomon a változásokat, késvefizetés, nemfizetés esetén ki, mikor, milyen lépéseket tesz meg