Folyamatban van az Európai Unió úgynevezett vertikális csoportmentességi rendeletének felülvizsgálata. A tervezet az összes online értékesítési forma – online hirdetések, keresőmotor-marketing, árösszehasonlító eszközök, saját weboldal – korlátozását szabályozza – mondta el dr. Horváth M. András, a Baker McKenzie ügyvédje. – Ha egy magyar forgalmazó idegen nyelven vagy más ország domainjén is készít honlapot, akkor ez a jogszabály alapján úgy tekinthető, hogy a cég az adott ország piacán aktívan kíván értékesíteni. Az ilyen aktív értékesítés gyártó általi korlátozása adott esetben versenyjogba ütközhet, ami a megállapodás semmisségét eredményezheti és bírság kiszabásához is vezethet.
Az Európai Bizottság a fizetős televízió és videójáték piacokon már megállapította, hogy digitális termékek értékesítésének területi alapú korlátozása versenyjogba ütközik. Egy uniós rendelet 2018 decembere óta a versenyjogtól függetlenül tiltja az indokolatlan terület alapú korlátozást, azaz amikor egy weboldalhoz vagy mobil applikációhoz hozzáférés tiltását vagy az eltérő feltételek alkalmazását lakóhely vagy állampolgárság alapján.
Az erőfölénnyel való visszaélés is megjelent a digitális piacokon
Az újonnan megjelenő digitális piacok gyakran válnak átbillenő piaccá, amikor az egyik első piacra lépő szereplő rövid időn belül dominánssá válik. A Google-ra az Európai Bizottság három ügyben is kiszabott bírságát. A cég elleni egyik eljárásban például erőfölénynek minősült, hogy a keresési eredményekben a cég a saját árösszehasonlító oldalát kedvezőbb helyen jelenítette meg a keresési találatok között, de szankcionálták például a különböző területeken erőfölénnyel bíró Google szolgáltatások más szolgáltatásokkal (például a Chrome, az Android és a Google Play) történő összekapcsolását is. Az Európai Unió Törvényszéke nemrég hagyta jóvá a Bizottság Google árösszehasonlító oldalra vonatkozó döntését, ami messzemenő következményekkel járhat digitális szolgáltatók számára: egy átbillenő piacon nem lehet a fogyasztók minél hatékonyabb kiszolgálása az egyetlen szempont a meglévő szolgáltatások fejlesztése kapcsán.A fúziók, vállalati összefonódások a digitális szolgáltatások területén is felvetnek kérdéseket. A legjellemzőbb példa erre az, amikor a nagy cégek felvásárolják a velük versengő technológiát fejlesztő kisebb cégeket, startupokat. Annak érdekében, hogy az ilyen tranzakciókat a versenyhatóságok ellenőrizhessék, Ausztriában és Németországban már korábban tranzakciós érték alapú bejelentési kötelezettséget vezettek be. Magyarországon egy alacsonyabb, 5 milliárd forintos árbevételi küszöböt vezettek be hasonló célból. Nemrég kiadott iránymutatásában az Európai Bizottság arra bátorítja a tagállami versenyhatóságokat, hogy utaljanak elé ilyen típusú tranzakciókat, ha azok Európa szerte piaci hatásokkal járhatnak. A Bizottság érintett piacok meghatározására vonatkozó közleményének felülvizsgálata is folyamatban van annak érdekében, hogy a digitális piacokat megfelelően tudják vizsgálni a jövőben. Az Országgyűlés pedig 2022 januári hatállyal módosította a versenytörvényt azzal kapcsolatban, hogy a digitális piacokat érintő fúziók esetén milyen szempontokat kell vizsgálni.
