Kevesen tudják, hogy a nőnapon eredetileg a női egyenjogúságért vívott harcra emlékezünk. 1910-ben a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus határozta el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textilipari munkásnő a béregyenlőségért és a munkaidő-csökkentésért sztrájkolt. Az elmúlt csaknem százhatvan évben sokat értünk el a nemek közti egyenlőségért folytatott harcban – de vajon eleget? Erre kerestük a választ.

Teljes az egyenlőség?

Hazánkban teljes nemi egyenjogúság van a karriercélok megvalósításában. Ezt az állítást a megkérdezett nők pontosan fele osztja, míg a másik 50 százalék szerint nem igaz, hogy a férfiak és nők azonos lehetőségekkel rendelkeznek. Az emberek 83 százaléka úgy tapasztalja, egyenlő elbírálás elve érvényesül, 16 százalék szerint viszont nem a teljesítmény és a szaktudás számít, hanem hogy férfi-e vagy nő a munkavállaló. Egy korábbi felmérés is igazolja a hátrányos megkülönböztetés jelenségét: a nők harmada ugyanis már tapasztalt ilyet.

Társadalmi, politikai és gazdasági jogok tekintetében a válaszadók kétharmada egyenlőséget tapasztal férfiak és nők között, egyharmaduk ennek ellenkezőjét éli meg – derült ki az Ipsos kutatásából. A nemzetközi átlag szerint a nők 60 százaléka érzi úgy, hogy egyenlő esélyei vannak a férfiakkal szakmai álmaik valóra váltására. Magyarországon korcsoportos bontásban a 35 év alattiak körében érzik legtöbben (58%) úgy, hogy azonos esélyekkel indulnak. Anyagi helyzet szerint pedig a legjobban élők (77%).

Kép: Freedigitalphotos/jesadaphorn

Egyenlő pályák, egyenlő esélyek

A képesség és a tehetség számít, nem a nem. A nemzetközi átlag szerint közel 90 százaléknyian osztják ezt az álláspontot nemtől, életkortól, anyagi helyzettől, családi állapottól és végzettségtől függetlenül. A nemzetek közül a svédek emelkednek ki, náluk mérték a legmagasabb értéket, ami 97 százalék. Japánban a legalacsonyabb az egyetértés, de ott is 70 százalék. Hazánkban ennek az állításnak a válaszaiban mérték a legmagasabb értékeket. A férfiak 80 százaléka szerint a képesség dönt, s nem az, hogy férfi-e vagy nő a munkavállaló, míg a nők 86 százaléka állította ezt.

Társadalmi, politikai és gazdasági jogok terén egyenjogúság van: 23 ország válaszadóinak 72 százaléka állította ezt. Az eredményt nem befolyásolta érdemben sem életkor, sem anyagi helyzet, sem családi állapot, de még a végzettség sem. A legalacsonyabb érték Oroszországé: 47 százalék. A magyarok válaszai alapján mért eredmény a nemzetközi átlagnál kissé alacsonyabb, 67 százalékos. A férfiak és a nők véleménye között hazánkban csak enyhe eltérés mutatkozik: 64, illetve 71 százalék.

(Pedig a statisztikák szerint minél több nőt foglalkoztat egy cég, annál nyereségesebb. Ez van.)

Ezzel szemben

Az Európai Unióban átlagosan 16,3 százalék a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest ráadásul a (Lengyelország, Litvánia) a csökkenő tendencia 2012-ben a visszájára fordult, és egyes országokban – például Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban – az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék.

A nők 31 százaléka és még a férfiak 25 százaléka is úgy gondolja, hogy nőket és férfiakat nem kezelnek ugyanúgy az előmenetelt illetően, a fizetésekkel kapcsolatban a nők 37, a férfiak 24 százaléka azt mondta, hogy úgy érzi, van különbség nemek szerint – derült ki a Gemius és a Nyitottak vagyunk kezdeményezés korábbi kutatásából. A fizetésbeli különbséget az Eurostat adatai is alátámasztják, átlagosan 20,1 százalékkal keresnek jobban a férfiak, mint a nők ugyanabban a pozícióban. (Nem csak bérből, lehetőségből is kevesebb jut a nőknek.) Ez több mint 4 százalékkal rosszabb, mint az EU-s átlag, ami 16,4 százalék. Ha pedig a mindennapi munkahelyi helyzetekre, megbeszélésekre gondolnak, a nők 28, a férfiak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy itt sem kezelik ugyanúgy a nőket és a férfiakat.

Jók, de nem kellenek

Nem annyira impulzívak, hosszabb távra terveznek, jobban becsülik munkatársaikat, összességében megbízhatóbbnak tűnnek a női cégvezetők, illetve azok a cégek, ahol a felső vezetésnek van női tagja is. „Ennek ellenére csökken a nők szerepe a cégvilágban” – mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója. A cégstatisztika szerint a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. A nők megbízhatóságát mutatja az is, hogy a jelenleg működő női érdekeltségű cégek átlagéletkora 12 év, míg tisztán férfi kapcsolatrendszer esetén csak 8 év az átlagos cégéletkor. „A női vezetésű cégek alacsonyabb kockázata nem annyira a nők eltérő gondolkodásával, mint inkább társadalmi státuszukkal magyarázható” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A nők számára pozitív jelenség kézenfekvő magyarázata lehet az is, hogy a cégek felső vezetésében ülő nők átlagéletkora számottevően meghaladja a férfiakét. A cégjegyzésre jogosult és tulajdonos nők átlagéletkora 49 év, vagyis jellemzően az anyaszerepből a munka világába visszatérő asszonyok vállalnak vezető beosztást, illetve kerülnek ilyen pozícióba. Ez nagyobb tapasztalatot, higgadtabb döntéshozatalt, nem annyira az önös karrierérdekeket, mint inkább a cég biztonságát szem előtt tartó döntéseket jelent – alighanem ez eredményezi a nők által irányított vállalkozások kisebb kockázatát.

Kevesebben lettek

2011, azaz a válság második hulláma óta alaposan átalakult a magyar cégstruktúra, s ez nem hagyta érintetlenül a nemek megoszlását sem a működő vállalkozások vezetésén belül. A gazdasági társaságok számának megemelkedése, majd drasztikus visszaesése mindezek ellenére jobban megrostálta a gyengébbik nemhez kötődő vállalkozásokat. 2011-ben még a cégek 61 százaléka volt nőkhöz kapcsolható, mára az arány 57 százalékra esett vissza.

A cégstatisztika erre a jelenségre már nem ad választ. Talán a növekvő stressz vagy a válságos éveket jellemző leépítéshullám, illetve a nemi sztereotípiák állnak a jelenség mögött. Elképzelhető, hogy a leépítések azért érik el előbb a nőket, mert az erről döntő emberek úgy gondolják: ha őket bocsátják el, kisebb kárt okoznak, hisz biztos marad egy másik kereső a családban. „Akárhogy is van, a nők továbbra is meghatározók a hazai cégvilágban: 328 ezer gazdasági társaságban tulajdonosok vagy cégjegyzésre jogosultak nők is, és minél nagyobb egy társaság, annál több a nő a vezetésben” – mondja az Opten igazgatója.