A termelési vagy más néven gyártási terv a középtávú terv részeként azért felelős, hogy a gyártási részleg kibocsátását időblokkokra lebontva megtervezze elejétől a választott időhorizont végéig. Vagyis kialakítsuk a segítségével azt az optimumot, amennyit elő kell állítania a cégnek az adott időszakban. A kibocsátás általában a legjellemzőbb mértékegységben van megadva, darab, kilogramm, liter, satöbbi. A gyártási terv segítségével a gyártórészleg pontosan megtervezheti, mikor mekkora kibocsátásra van szüksége ahhoz, hogy beleilleszkedjen a cég üzleti terveiben megfogalmazott célok keretei közé.
A gyártási tervet természetesen össze kell hangolni a gyártó- és alapanyagkapacitásokkal, hogy a gyártás és leszállítás a megrendeléseknek megfelelő ütemben történjék. A vállalat optimális működéséhez elengedhetetlen, hogy ne legyenek se kihasználatlan, se túlterhelt gyártósorok, a kapacitások megfelelő kihasználása ugyanis az alacsony gyártási költségek titka.
Bár a legtöbb kisvállalkozás nem fordít különösebb gondot a gyártási terv elkészítésére, ennek megléte mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy a cég minél jobban ki tudja szolgálni az ügyfeleit és ezáltal növelje a megelégedettségüket. Egy jól megszerkesztett gyártási terv segítségével egy cég:
- csökkenteni tudja a költségeit, ezáltal maximalizálni a profitját,
- növelni tudja az ügyfélelégedettséget (ami busásan megtérül),
- minimalizálhatja a raktárkészletekre fordítandó tőkét,
- minimalizálhatja a kilengéseket a termelési folyamatokban,
- maximalizálhatja az üzem vagy gyártósor kihasználtságát.
Első lépés: Határozza meg a követelményeket!
Az első feladat természetesen az elvárások lefektetése az adott időtávban. Mivel az előrejelzés kiemelt szerepet játszik ebben a fázisban, a terv készítése közben igyekezzen minden olyan tényezőt figyelembe venni az adott időszakra vonatkozóan, ami befolyásolhatja a terveket. Vázolja fel ezek után az adott időtartamra a termékek illetve szolgáltatások iránti várható keresletet. Hozza közös nevezőre az előbb összeírt termékeket és szolgáltatásokat, majd igyekezzen elhelyezni őket az időhorizonton úgy, hogy egyben hozzárendeli a megfelelő alapanyag- és munkamennyiségeket is.
Második lépés: Megfelelni a követelményeknek
Most, hogy viszonylagos pontossággal megvannak az elvárások, találja meg a legjobb módot, miként tudná kiegészíteni azokat. Vázoljon fel különféle forgatókönyveket az alapanyagok és egyéb szükségletek kielégítésére, majd igyekezzen megtalálni az optimumot, hogy a működési költségei a lehető legalacsonyabbak maradhassanak. A gyártási folyamat során figyelembe kell venni az inputtényezők között nem csak az alapanyagokat és a dolgozói létszámot, de a kapacitást, a várható eladások szintjét, a pénzügyi helyzetet és lehetséges gyártási folyamatokat is.
Harmadik lépés: Reagáljon a kereslet váltakozására!
Ha csak nem különösen szerencsés, a kereslet nem egyenletesen fog jelentkezni, éppen ezért a cégének hol többet, hol pedig kevesebbet kellene termelnie, mint az optimum. Ez természetesen többletköltségként jelentkezik, így választhat, hogy próbálja meg kivédeni ezeket az ingadozásokat. A tudomány alapvetően három lehetséges stratégiát javasol e téren:
- Keresletkövetés. A munkaerő esetleg a gyártókapacitás az igényeknek megfelelően változik, hol felveszünk, hol kirúgunk embereket. A nehézkes adminisztráció és a járulékos költségek miatt nem a legegyszerűbb járható út. Munkaerőt (sőt akár gyártósort is) lehet természetesen kölcsönözni, de ha a munka szakértelmet kíván, a folytonos betanítás újra csak költségeket jelent majd. A leépítéssel elveszítünk egy csomó időt és energiát, amelyet a dolgozóink taníttatásába fektettünk. Ezek ráadásul újra költségként jelentkeznek, amikor esetleg az üzlet fellendülésével megint bővítésbe kezdünk. Ezen felül a dolgozók elbocsátása rendkívüli módon rombolja a munkamorált, nehéz egy ilyen akció után visszaszerezni a munkatársak bizalmát és elismerését.(Máshogy is lehet költségeket csökkenteni.)
- Készletező stratégia. A munkaerő változatlansága mellett a raktárkészletek növelésével és felhasználásával is lehet reagálni a kereslet növekedésére és csökkenésére. Ez viszont természetesen időnként felhalmozódó tőkét jelent, amely - a raktárban ülve - nem termel profitot. Ennek ellentéteként, ha a szállítást későbbi időpontra tudjuk csak vállalni, mert gőzerővel megy a gyártósor - a bevételünk később keletkezik, mint az optimális esetben történt volna - vagyis profittól esünk el. (Szakértőnk cikkéből kiderül, hogyan kerülheti el, hogy felborítsa cége életét a raktározás kérdése.)
- Vegyes stratégia. Az előző kettő valamilyen szintű kombinációja. Ide tartozik az is, amikor a munkaerő változatlan marad, de nagyobb kereslet esetén túlórázni kényszerülnek. Ez természetesen újabb extra költséggel jár majd.
A fent vázolt lehetőségek jól mutatják, mennyire nem egyszerű megtalálni az optimális kibocsátási szintet. Azonban minél alaposabb a terv, amit készít és minél jobban fel van készülve a váratlan meglepetésekre, annál könnyebb lesz majd az optimum közelében teljesítenie, ezáltal csökkentve a gyártás költségeit és növelve a profitot.
