A július elsején életbe lépő online számlaadat szolgáltatási kötelezettség értelmében az adózóknak közvetlenül a számlakiállítást követően adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. Az online adatszolgáltatást a 100 ezer forint összeget elérő, vagy azt meghaladó ÁFA-tartalmú, számlázó programmal kibocsátott számlák esetében szükséges teljesíteni.
Az adatszolgáltatásról
Az adatokat elektronikus úton a releváns jogszabály-tervezetben meghatározott struktúrában, XML formátumban kell továbbítani az adóhatóságnak, egy külön erre a célra kialakított online felületen keresztül, a számla kiállítása után azonnal. Fontos követelmény, hogy az adatszolgáltatásnak teljes mértékben automatizáltnak kell lennie, manuális beavatkozás csak egyes esetekben, utólagos javítás során megengedett.
A NAV minden esetben válaszüzenetben tájékoztatja az adózót az adatszolgáltatás sikerességéről, hiba esetén pedig annak természetéről. Sikeres adatszolgáltatás esetén a NAV minden egyes számlához külön visszaigazoló kódot küld, amelyet az adózónak visszakereshető módon kell letárolnia.
A kézi számlák esetében, amennyiben azok ÁFA-tartalma eléri a 100 ezer forintos értékhatárt, az adatszolgáltatást 5 napon belül manuálisan kell teljesíteni a NAV weboldalán keresztül. Az 500 ezer forintot elérő, vagy meghaladó ÁFA összegű számlák esetében az adatszolgáltatást 1 napon belül kell teljesíteni. A kézi számlákat kiállító adóalanyok adminisztrációs kötelezettségeinek támogatásra a NAV biztosítani fog egy mindenki számára hozzáférhető, ingyenesen elérhető számlázóprogramot, amely megfelel minden jogszabályi előírásnak, ezzel lényegében alternatívát kínál a számlatömböt használóknak. A számlázóprogram várhatóan idén nyár elején lesz elérhető.
Hogyan érinti ez az adózókat?
Az online adatszolgáltatási kötelezettség a fentiek értelmében biztosan érinteni fogja a belföldön ÁFA-köteles termékértékesítést, valamint a szolgáltatásnyújtást teljesítő vállalkozások jelentős részét. Kivételt elsősorban a kis- és mikro-vállalkozások jelenthetnek, amelyeknél a kibocsátott számlák ÁFA-tartalma nem éri el az értékhatárt, illetve akik nem magyar adóalanyok részére értékesítenek.
„Az adatszolgáltatás jellegéből adódóan komoly adminisztratív terhet jelent majd az érintett adózók számára egy, a jogszabályoknak megfelelő rendszer felállítása. Ez egyrészt fejlesztést igényel részükről, másrészt egyes cégek, elsősorban multinacionális vállalatok esetében különböző belső szabályzatok, adottságok miatt problémás lehet az adatszolgáltatásra létrehozott megoldás implementálása, például azért, mert olyan központilag fejlesztett vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, amely nem rendelkezik az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges funkciókkal” – mondta el Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.
Ugyanakkor, az adatszolgáltatási folyamatot biztosító rendszer implementálását követően az adózók jelentős adminisztrációs tehertől szabadulhatnak meg, tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás kiváltja a jelenleg az ÁFA bevallás részét képező, számla szintű jelentési kötelezettséget, legalábbis a kimenő számlák tekintetében. Emellett a NAV az adatszolgáltatás bevezetésével biztosítani fog néhány, az adózási folyamatokat támogató szolgáltatást, így például számlabefogadóként lekérdezhetők lesznek az adózó nevére kiállított és lejelentett számlák. Az adóhatóság bizonyos szabálytalanságok esetén preventív jelleggel tájékoztatást nyújt, melynek köszönhetően elkerülhető a büntetés egy esetleges jövőbeli ellenőrzés alkalmával.
Az intézkedés lehetséges távlati hatásai
„Az új követelmény bevezetésével minden eddiginél nagyobb mennyiségű adat áll majd a NAV rendelkezésére, ráadásul mindez valós időben, közvetlenül az egyes számlák kiállítása után. Ez hatékonyabb kockázatelemzést tesz lehetővé, amelynek köszönhetően az adóhatóság könnyebben, akár még az ÁFA bevallások beadása előtt azonosíthatja a kockázatos adózói ügyleteket. Ennek értelmében az várható, hogy az adóellenőrzések célzottabban fognak zajlani, illetve kevesebb, pusztán adatgyűjtésre irányuló kapcsolódó ellenőrzés végrehajtása lesz szükséges” – hangsúlyozta Tancsa Zoltán.
„Bár a július elsejei határidő távolinak tűnik, a felkészülést érdemes minél hamarabb elkezdeni, mert igen komoly következményekkel járhat, ha egy vállalkozás nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek. A jogszabályok alapján azok a cégek, amelyek nem, vagy nem megfelelő módon adják át az adatokat a NAV-nak, számlánként legfeljebb 500 ezer forintos mulasztási bírsággal lesznek sújthatók” – tette hozzá Tancsa Zoltán.
