Hazai vevőik gyorsabb kiszolgálása érdekében számos külföldi cég rendelkezik raktárkészlettel Magyarországon: leszerződik egy logisztikai szolgáltatóval, és az áruja egy részét átszállítja Magyarországra, és innen közvetlenül látja el ügyfeleit. Ezeket a belföldi raktárból történő értékesítéseket jellemzően mind a külföldi cég, mind a belföldi vevő közösségi ügyletként kezeli, jelenti és vallja be – teljes egészében figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit, derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.
A könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése mutat rá először tömegesen erre a jelenségre, hiszen kérdésként veti fel, hogy készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áruk után kinek keletkezik EKÁER-szám-igénylési kötelezettsége, avagy ilyenkor ki minősül az EKÁER-rendelet (5/2015. (II. 27.) NGM rendelet) értelmében címzettnek: a külföldi eladó, a belföldi vevő vagy a logisztikai szolgáltató.
Mivel az EKÁER-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett. A későbbi belföldi vevő az árumozgatásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az EKÁER-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Jogos a kérdés: akkor most kinek is kellene EKÁER-számot kérnie?
„Bár az EKÁER bevezetése sok megválaszolatlan kérdést felszínre hozott, nem biztos, hogy mindig a jogszabályban van a hiba. A fentiek alapján gondolhatnánk azt, hogy az EKÁER újabb megoldatlan kérdés elé állítja a piaci szereplőket, de valóban egy olyan adójogszabályra hívja fel a figyelmet, amelyet a külföldi cégek nem tartanak be” – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
„A jelenlegi rossz gyakorlat nemcsak megoldhatatlan EKÁER-anomáliát okoz, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27%-os áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie. Ha pedig ezt a mulasztást a NAV találja meg, akkor az adóhiány után 50%-os bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat” – hangsúlyozta Nyári Zsolt.
A belföldi áfa regisztráció elkerülhető lenne, ha a külföldi partner direkt vevői készletre mozgatná áruit. Vevői készletről azonban – egyéb feltételek teljesülésekor – csak akkor lehet szó, ha a szállítás közvetlenül a termék leendő vásárlójának raktárába vagy az általa bérelt raktárba történik.
Nyári Zsolt hozzátette: amennyiben a raktárból történő kitárolás első adóköteles értékesítésként valósul meg, úgy a külföldi cégnek nemcsak a közösségi készletmozgatás után kellene EKÁER-számot kérnie, hanem a raktárból történő kiszállítás után is. Ráadásul, ha a termék a jogszabály szerint kockázati terméknek minősül, akkor még kockázati biztosítékot is nyújtania kellene.
