Közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha egy vállalkozás valamely szolgáltatás nyújtásakor a saját nevében, de más javára jár el. A hétköznapi szóhasználatban gyakran csak továbbszámlázásnak nevezett szolgáltatásközvetítés – megítélését és a kapcsolódó szabályokat is figyelembe véve – ugyanakkor messze túlmutat az egyszerű, technikai jellegű számlakibocsátási feladaton – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.
A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is: szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést is köt a saját nevében.
„Éppen ennek mentén lehet elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától, hiszen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is más szolgáltatását árulja. A lényegi különbség kettejük között az, hogy az ügynök más nevében más javára jár el, a szolgáltatás közvetítője pedig a saját nevében más javára” – magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
Hozzátette: az ügynök szerződéskötési célból értékesítési szándékkal hozza össze a feleket, majd az egyikükkel megkötött különmegállapodás alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül. Ezzel szemben a közvetítőn maga az alapszolgáltatás is „keresztülfolyik”, amelyet felárral növelten vagy anélkül nyújt és számláz tovább a megrendelőjének.
Egyről a kettőre
A közvetített szolgáltatás esetében – bár fizikailag egy ügylet valósul meg – az áfa és a számvitel szempontjából két ügyletet kell dokumentálni, azaz két ügylet kapcsán kell az áfakezelés szempontjait is mérlegelni – húzza alá a MAZARS jelentése.
Ugyancsak változtat egy adott tranzakció adójogi megítélésén, ha azt – más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a fő ügylettel azonos adókezelés alá kell vonni. Ez ugyanis a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve azt is érintheti, hogy a bejövő ügylet és a kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás hatálya alá tartozik-e. Szmicsek Sándor elmondta, hogy olyan eset is előfordulhat, amelyben a szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt továbbközvetítve komplex, új szolgáltatás keletkezik. „Ekkor persze már nem a klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélünk” – tette hozzá. A szakember szerint megtörténhet az is, hogy néhány egyedi teljesítés tartalmában közvetített szolgáltatás lesz ugyan, de a közvetítő a szolgáltatást nyújtóval eseti elszámolásban, míg a megrendelővel időszakos (pl. havi) elszámolásban állapodik meg. Ez ismét azt eredményezi, hogy a bejövő és a kimenő számlán a teljesítési időpont eltérő lesz.
„Minden egyes szolgáltatásközvetítési esetet érdemes részletesen megvizsgálni: figyelembe kell venni a körülményeket, az ügylet tárgyát és a szereplők adójogi státusát, illetve ugyancsak fontos elkülönítve is elemezni a láncba kapcsolódó két ügyletet. Büntetést kockáztatnak azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, emiatt rosszul számlázzák és dokumentálják ezeket a tranzakciókat” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
