Az Európai Unió nemrégiben hozott döntése ellenére – miszerint a magyar cafeteria-rendszer jogsértő – a magyarok közül tízből 9-en továbbra is jó ötletnek tartják a SZÉP kártyát. Ráadásul a tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók közül minden harmadik magyar gondolja úgy, hogy több mint felére csökkentené az utazási kiadásait, ha ezentúl készpénzben kapná meg a SZÉP kártya összegét - állítja a Szallas.hu legfrissebb felmérése.
„Az elmúlt évek foglalási statisztikái azt igazolják, hogy a SZÉP kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig SZÉP Kártyával fizetők foglalásainak kb. 60 százaléka eltűnhet” – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP kártyák, mint tavaly ilyenkor. „A foglalási szám mellett a szállásra fordított összegek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem SZÉP kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Sőt, ami még rosszabb, hogy várhatóan első körben a vendégéjszakák száma is elkezdhet majd csökkenni, így kevesebbszer és még rövidebb pihenésre szánt időhöz jutnak majd a magyarok” – tette hozzá Szigetvári József.
A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)
A SZÉP kártya létrehozásának eredeti célja az volt, hogy elősegítse a hazai lakosság pihenését, regenerálódását,a belföldi turizmus fejlődését. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a kártya esetleges megszüntetésével kapcsolatban kiadott közleménye szerint ezt a szerepet maradéktalanul be is töltötte. A SZÉP kártya tulajdonosok vendéglátó szolgáltatásokra, szállodákban, panziókban, egyéb szálláshelyeken történő nyaralásra, pihenésre, fürdők igénybevételére, kulturális programokra, stb. 2012-ben 44,3 milliárd forint, 2015-ben pedig már 83 milliárd forint értékben költöttek, azaz három év alatt a SZÉP kártya költés közel duplájára emelkedett - hívja fel a figyelmet az MSZÉSZ. A magyar vendégek elsősorban a vidéki – döntően hazai kkv vállalkozások tulajdonában levő – hoteleket vesznek igénybe. Ezt igazolja, hogy a belföldi szállodai vendégéjszakák 90%-a a fővároson kívüli szállodákban realizálódik.
Ételre és ruhára menne el a pénz
Leginkább a 35-65 év közötti magyaroktól és a fővárosban élőktől venné el az utazás lehetőségét a SZÉP kártya megszűnése, közülük minden harmadik ember mondta azt, hogy készpénzes kifizetés esetén felére csökkentené az utazásra szánt kiadásait.
Kettős csapás
Abban az esetben, ha azok a hírek valósnak bizonyulnak, amely szerint a SZÉP kártya 2017-től megszűnik, a fenti – az elmúlt években állami, európai uniós támogatással létrehozott – szállodák fenntarthatósága, továbbélése, s az ezekben levő munkahelyek jelentős része veszélybe kerül. Ez annál is inkább így van, mert a vidéki hotelek vendégkörének átlagosan 70%-át a hazai vendégek teszik ki - állítja az MSZÉSZ.
A szálláshelytípusok közül az elmúlt években jelentős beruházásokat végrehajtó hotelek és a szállodák járnának a legrosszabbul a visszavonással, ugyanis a tavaly SZÉP kártyával szállást foglalók több mint kétharmada itt töltötte vendégéjszakáit a Szallas.hu adatai szerint. „Ráadásul a hoteleknek kettős negatív hatással kell majd szembenézniük, ha megszűnik ez a juttatási lehetőség, mert nemcsak az eddig SZÉP kártyával kiegyenlített szállásdíjak egy részétől eshetnek el, hanem azoktól a többletbevételektől is, amit a szállodába érkezők a SZÉP kártya kifizetéseken túl készpénzben hagytak náluk. Ezek pótlásáról a piac biztosan nem fog tudni önállóan gondoskodni, ami a fejlesztések megtorpanását jelentheti majd” – tette hozzá Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
„A szálláspiacot követően a visszaesés rövid időn belül a vendéglátóiparba is begyűrűzhet majd, így az éttermek, kávézók, bárok is nehezebb időkre készülhetnek” – egészítette ki Szigetvári József.
Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)