Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Magyarország által 2014 júniusában bevezetett reklámadó megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A Bizottságot különösen az aggasztja, hogy a 0%-tól 50%-ig terjedő progresszív adókulcs szelektív előnyt – és ezáltal tisztességtelen versenyelőnyt – biztosíthat bizonyos vállalkozásoknak.
(A kormány át is alakítaná ezt a kulcsot és így még rosszabbul járhatnak a vállalkozások.)
A Bizottság ezért értékelésének lezárultáig egy külön határozatban (úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában) megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását. A mélyreható vizsgálat megnyitása az érdekelt harmadik feleknek is lehetőséget ad észrevételeik benyújtására. A vizsgálat megnyitása mindamellett nem határozza meg eleve az eljárás kimenetelét.
"Ez a tiltás nem azonnal írja felül az ügymenetet" - nyilatkozta lapunknak Balogh László a reklamadoblog.hu szakértője, aki szerint gyakorlati hatása most még csak akkor lehet ennek az intézkedésnek, ha valaki most indítana egy olyan médiavállalkozást, amely árbevételében már eléri az 500 milliós fizetési kötelezettséget, ebben az esetben ugyanis a tevékenység megkezdésétől számított tizenöt napon belül be kellene fizetnie az adóelőlegét. "Egyébként a vállalkozásokat csak május 31-én fogja érinteni az uniós intézkedés, (a bevallási határnapon) és csak akkor, ha különbség áll fenn a befizetett adóelőleg és a tényleges adófizetési kötelezettség között" - mondta a Piac&Profitnak a szakember. Ám mivel ilyen intézkedésre Magyarországon még nem került sor, nagy a bizonytalanság a teendőkkel kapcsolatban a kormányzatban is. A szakember szerint érdemes megvárni a NAV és az NGM állásfoglalásait, illetve addig sem elhanyagolni a konkrét teendőket. (Ezekről itt olvashat részletesebben!)
Tisztességtelen versenyelőnyt nyújthat a reklámadó
Az Európai Bizottság szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására.
Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.”
A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak.
