Számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára.

Kép: Pixabay

A különbségek nem csak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávé vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran felmerülnek nem-élelmiszer termékeknél, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai termékeknél és bébitermékeknél is.

Magyarországon a Nébih 2017-es felmérése 71 féle eltérést talált 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében.

Az Európai Parlament képviselői többek között az alábbiakat javasolják:

• az esetleg nem megfelelő termékekkel és nem tisztességes gyakorlattal kapcsolatban gyors határokon átnyúló együttműködést és adatcserét a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és a Bizottság között;
• megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtése, és a probléma súlyosságának megítélése érdekében közös vizsgálati módszertant; valamint
• 2018 vége előtt az eredmények nyilvánosságra hozatalát egy nyilvánosan elérhető adatbázisban.
• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítése

Ugyan az állásfoglalás üdvözli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító, új bizottsági javaslatot, a képviselők szerint ezt egyértelműsíteni kell. „(...) a jogalkotási folyamat eredményeképpen rendelkezésre kell állnia egyértelmű meghatározásnak arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető eltérő minőségnek" – fogalmaztak. A képviselők szerint ugyanakkor a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne. Uniós logó

„Nem szabad a fogyasztói preferenciákat ürügyként felhasználva csökkenteni a minőséget és/vagy eltérő minőségi színvonalú termékeket kínálni a különböző piacokon" – áll az állásfoglalásban, leszögezve, hogy a vállalatok eltérő összetevőjű és jellemzőkkel rendelkező termékeket Unió-szerte csak az uniós jogszabályok tiszteletben tartásával hozhatnak forgalomba.

A képviselők felvetik, hogy a gyártók és forgalmazók logóval jelezzék, ha egy termék minősége az egész Unió területén egyforma.

„Különböző tagállamokból érkeznek fogyasztói panaszok arról, hogy nem ugyanolyan bizonyos termékek minősége. Ha egy termék, legyen az jól ismert étel, ital, kozmetikum vagy mosópor, ugyanúgy néz ki, de minőségében eltér a máshol vásároltnál, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelez. Az Unióban nem lehetnek másodosztályú termékek és vásárlók" – jelentette ki az állásfoglalást jegyző Olga Sehnalová cseh szocialista képviselő. (Forrás: Európai Parlament)