Az európai Összesített Innovációs Index egy kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokat, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből épül fel. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)

Magyarország Összesített innovációs index pontszámai és helyezései

Az összetett mutató lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk, mely területek húzzák le az ország teljesítményét. Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős, bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei eredménytáblán is az átszervezés indoklását találta meg. A GDP arányos állami K+F finanszírozás eléggé elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31%-a), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83%). A nem K+F-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető (ahogy még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is), a kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék.

Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is.

Miközben az eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos

A közösségi innovációs felmérés szerint (a KSH kutatószobában elérhető adatok alapján) a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon. Magyarországon viszont van egyéb mód.

A Transparency International korrupciós indexe* és az EU Összesített innovációs indexe szerinti helyezések, 2018

*Minél előrébb áll egy ország a rangsorban, annál kisebb a korrupció (Forrás: Az intézmények honlapjai, saját szerkesztés)

Az ábrán az Európai Unió tagországainak 2018 évi helyezései láthatók a Transparency International Korrupció érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe szerint. A pirossal kiemelt jel mutatja Magyarország nem éppen büszkeségre okot adó helyét a tagországok között. A legalacsonyabb helyezést mindkét rangsorban Bulgária kapta. Innovációban (SII skála) Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupciós skálán jobb helyen állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a mienknél, de ők meg innovációban jobbak. Az összefüggés azonban szoros, a rangkorreláció 91,79% a két tényező között.

Ahhoz tehát, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat.