Az idén januártól érvényes áfacsökkentést ugyan általánosságban örömmel fogadták a vendéglátósok, a gyakorlatban a törvény azonban számtalan problémát és kérdést vetett fel. A jogszabály ugyanis úgy szól, hogy 27 százalékról 18 százalékra csökken az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után fizetendő áfa mértéke. Csakhogy a kedvezményes adókulcs érvényesítésének feltételei  annyira bonyolultak, hogy az éttermek – önhibájukon kívül – nehezen értelmezik a rájuk vonatkozó törvényeket.

Kép: Pixabay

Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, három hónappal az áfacsökkentés érvénybe lépése után az éttermek csaknem fele még azt sem tudta, alkalmazhatja-e egyáltalán a kedvezményes áfakulcsot. Egészen pontosan az éttermek 40,4 százaléka nem tudta eldönteni, hogy a vendéglátóipari tevékenysége alapján jogosult-e alkalmazni a 18 százalékos áfakulcsot. Nehézséget jelent az is, hogy a válaszadók 57,4 százaléka nem tudja, hogy milyen konkrét esetekben kell a kedvezményes áfát alkalmazni.

Talán ennek is köszönhető, hogy a vendéglátásban nem érzékelhető az áfacsökkentés hatása, sőt. Annak ellenére, hogy a vendéglátás egészében is legalább némi árcsökkenés volt várható előzetesen az áfakulcs mérséklése miatt. De hát eddig nem ez történt, sőt. 2017 májusában az éttermi étkezés árai semmit sem csökkentek az előző évihez képest, sokkal inkább emelkedtek, nem is keveset, 4,6 százalékkal. Az igazság kedvéért ehhez hozzá kell tenni, hogy a minimálbér emelésének tekintetében a decemberi árakhoz is mérni kell a változásokat (hiszen decemberről januárra kellett hirtelenjében sokat emelni), de hát így sem túl rózsás a kép, hiszen májusban már 2,4 százalék volt az árnövekedés (januárban még csak 0,4 százalék) ebben az időtávban – hívta fel a figyelmet a blokkk.com cikke.