Az egyének különböznek abban a képességben, hogy megértsenek komplex helyzeteket, hatékonyan alkalmazkodjanak a környezethez, tanuljanak a tapasztalatokból, az érvelés különböző változataival éljenek és a gondolkodás révén legyőzzék az akadályokat. Ezek az egyéni különbségek jelentősek lehetnek, sohasem konzisztensek: egy adott egyén intellektuális teljesítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat.
Az intelligencia lényegében „az értelmi működés fokmérője, elsősorban az egyénnek új helyzetekhez, új körülményekhez való alkalmazkodási képessége, mely összefügg az előzőleg szerzett tapasztalati anyag alkalmazásával, az adott helyzet megítélésével, a személyiséggel és a gondolkodási képességgel.”
Három intelligencia típust különböztethetünk meg, ezek mindegyike része a munkához szükséges kompetenciáknak.(A kompetencia szerepéről a kiválasztásban itt olvashat bővebben.)
Az AQ a műveltségi intelligenciát – szerintünk a szakműveltségit is - jelenti, vagyis azt mutatja meg, hogy egy-egy műveltségterületen milyen a felkészültségünk. Ennek tartalma sokféle lehet, hisz a közismeret fogalommal jelölt ismereteket és a szakmai felkészültséget egyaránt tartalmazhatja. Rendszerint ezen az ’általános műveltség’ (magyar, történelem, matematika, természettudományok stb.) körében birtokoltakat értik, de a műszaki, köz-gazdasági, jogi stb. /versenyszférában szükséges egyéb/ tartalommal is értelmezhető. Ezek a szakma-specifikus tényezők is a tartalmát alkotják.
Az IQ az intelligencia mérésének legelterjedtebb fajtája, amely az egyén tudásának bizonyos tevékenység keretében, változó összefüggésekben történő alkalmazását, a gondolkodási, a logikai, a kombinatív képességek működését, a viszonyrendszerek áttekintésére való felkészültséget, a dolgok-tények térben való működésének (stb.) érvényesülését mutatja meg. Az intelligencia hányados (IQ = intelligence quotient – általános intelligencia tényező) egy állandó, stabil, megbízható kognitív /gondolkodási, gondolkodással kapcsolatos/ kapacitást mutat meg.
A cégen (vállalkozáson, intézményen) belüli viszonyok minőségét jelentősen meghatározza a munkahelyi közösség érzelmi intelligenciája. Ezt csak belső tényezők alapján lehet kialakítani, fejleszteni. Ebbe a sorba tartozik a céghez való viszony is. Többször hallunk arról, hogy a fiatal szakemberek kiválóak szakmai és egyéb vonatkozásokban, azonban nem rendelkeznek érzelmi intelligenciával. Egy szervezeten belül szükséges érzelmi intelligencia csak egy adott közösségben valósulhat meg, a cég vezetése segítéségével lehet megfelelővé tenni. A kiválasztás fontos tartalmi tényezőjeként kell gondolnunk erre az összetett tulajdonság csoportra.
Az érzelmi intelligencia a saját és mások érzelmeinek felfogásával (érzékelésével), kezelésével és (pozitív) befolyásolásával kapcsolatos képességek együttese (csoportja), ami egyben fontos kompetencia tényező.
- személyes elemek: én-tudatosság, önismeret, önértékelés, önbizalom,önkontroll, önszabályozás, megbízhatóság, alkalmazkodás
- szociális elemek:empátia-beleélés; másság elfogadása; érzelmi feszültségek érzékelése-értelmezése-értékelése
- motivációs elemek: kezdeményezésre alkalmasság; optimizmus; elkötelezettség; teljesítmény ösztönzés
- közösségi elemek: kommunikáció, befolyásolás, konfliktuskezelést, irányítás, kapcsolatépítés és együttműködés, csapatszellem
