Árt vagy használ a cégnek a női kvóta?

Női kvótát vezetnek be Kaliforniában a cégek igazgatótanácsára nézve, 2021-re már 40 százalék kell, hogy legyen a női vezetők aránya. Az Economist által idézett kutatások alapján nehéz eldönteni, ez jó, vagy rossz a cégeknek.

Kalifornia állam, Amerikában elsőként olyan szabályozást vezetett be, amely kötelezővé tesz egy minimális női kvótát a cégeknél. Az augusztus 30-án megszavazott törvény alapján minden nyíltkörű részvénytársaság igazgatótanácsába kötelező legalább egy nőt felvenni az év végéig. 2021-re pedig már az igazgatótanácsi helyek legalább 40 százalékát nőkkel kellene betölteni.

Az Economist a törvényt felvető egyik kaliforniai szenátort, Hannah-Beth Jacksont idézi, aki azt mondta, ez „nemcsak helyes döntés, de a cégeknek üzleti szempontból is előnyös.” Sok vállat ugyanakkor vitatja ezt, és arra készülnek, hogy bíróságon támadják meg a szabályozást.

Nők a munkaerőpiacon: előítéletek vannak, de a változás elindult
A nők munkaerőpiacon betöltött szerepe továbbra is központi kérdés a foglalkoztatással és a karrierépítéssel kapcsolatban. A Jobline Női Karriernap szervezőcsapatának friss kutatása az aktuális helyzetet és a női munkavállalók tapasztalatait vette górcső alá.
Norvég minta

A kaliforniai törvénynek egy norvég jogszabály szolgált mintául: a skandináv országban 2008 óta van érvényben a 40 százalékos női kvóta. A norvég példát később más európai országok is követték, emellett sok európai cég önszorgalomból vezetett be hasonló kvótákat, amelyek hatására 2008 óta több országban 4-5-szörösére nevelkedett a női felsővezetők száma. A kaliforniai cégekben ezzel szemben igen erős a férfitúlsúly, a vállalatok kétharmadában kettőnél sincs több női felső vezető.

A kaliforniai törvény kritikusai többek között attól tartanak, hogy mivel általánosságban kevés a céges világban tevékenykedő nő, emiatt több cég igazgatótanácsában is ugyanaz az egy-két nő kap majd helyet. Azokban az európai országokban, ahol elterjedtek a kvóták, ez nem igazán valósult meg: a férfi és női igazgatótanácsi tagok hasonló arányban kaptak pozíciót kettőnél több cégnél (a nőknél 19, a férfiaknál 15 százalék az arány).

A tapasztalatok kevéssé nem támasztják alá egységesen azt a félelmet is, hogy a cégek vezetésére felkészületlen „kvótanők” kerülnek majd vezető pozícióba. Olaszországban például a 33 százalékos kvóták bevezetése után többségében a korábbi tagnál magasabb végzettségű női utódok kerültek be az igazgatótanácsokba. Hasonló volt a helyzet Norvégiában is, más országokban azonban gyakoribb volt, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező nőkre cserélték le a korábbi tagokat.

Több bevételt hoz?

Kérdés, mindez hogyan befolyásolja a cégek bevételeit. Több felmérés is arra mutat, hogy azok a cégek, ahol magasabb a női felsővezetők aránya, nagyobb bevételt könyvelnek el és kisebb arányban keverednek bírósági ügyekbe. Nehéz ugyanakkor bebizonyítani, hogy ez valóban a kiegyenlített nemi arányokból következik. Ugyanis az érintett cégek nem mind kvóták alapján neveztek ki vezőket. Valószínűleg a nemi diszkrimináció hiánya, a meritokratikus hr-policyk szintén azt eredményezik, hogy kiegyenlítettebb lesz a nemek aránya. Abból pedig már nyilvánvalóan következik a nagyobb profit, hogy a cégvezető nemtől függetlenül a legalkalmasabb jelöltet választotta.

Konkrétan arról, hogy a kvóták bevezetése hogyan befolyásolja a cégek teljesítményét, még nem készült átfogó globális felmérés. Az egyes országokban készült kutatások egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak: egy olasz felmérés szerint például az érintett cégek részvényei emelkedni kezdtek, vagyis a piac örült a kvótának, az eladásaik ugyanakkor nem növekedtek. Franciaországban egy kutatás az igazgatótanácsok döntéseit vizsgálta, és nem talált lényeges különbséget a korábbi és a kvótás igazgatótanácsok stratégiája között. Az Economist szerint mindezek alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, jó vagy rossz dolog a kvóta. Azt ugyanakkor ki lehet jelenteni, hogy valószínűleg sem katasztrófát, sem hatalmas fellendülést nem fog okozni.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo