A könyvelők és adótanácsadók egyre több olyan esettel találkoznak, amikor az adóhivatal a megajándékozottól, illetve az örököstől kívánja behajtani az ajándékozó, illetve az örökhagyó adótartozását. Jogszabályi felhatalmazás a fenti eljárásra már egy ideje megvan az adózás rendjéről szóló törvényben, mégis az adóhivatal a közelmúltig csak elvétve élt a fenti lehetőséggel. Csakhogy most már egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ajándékozási illeték befizetését követeli a Nemzeti Adó és Vámhivatal, ezért szakértő partnerünk, a Dr. Vilmányi Adószakértői Iroda segítségével átnézzük az erre vonatkozó szabályokat.
A jogszabály szerint az adótartozás (adófizetési kötelezettség esedékessége) keletkezését követő ajándék követelhető vissza, ezért sokaknak tűnik furcsának, ahogyan az adóhatóság az adótartozás esedékességét értelmezi.
Mindig az eredeti esedékességet kell nézni! Vagyis ha az ajándékozás 2014-ben történt, az adóhivatal a szülőnél pedig a 2012-es évet vizsgálja (jóval később, akár idén) és adókülönbözetet tár fel, amit nem fizet meg a szülő, így az ajándékozás 2013. május 20. (a 2012 évi jövedelemadó bevallás benyújtásának határideje) után történt, abban az esetben az ajándékozásra az adókötelezettség keletkezése után került sor. Vagyis a gyermek, mint megajándékozott, helytállni tartozik a szülő adótartozásáért, mint mögöttes felelős, ha szülőtől nem lehet behajtani az adót.
Hogyan alakulhat ki adótartozásunk?
Az adótartozásunk egyszerűen kialakulhat abból, ha a bevallott és befizetendő adónkat nem fizetjük be. Ebben az esetben az esedékesség a fizetési kötelezettségünk napja. Ez az a módozat amiről mindenféleképpen tudomással kell, hogy bírjunk. Adótartozásunk viszont keletkezhet adóellenőrzés következtében is. Ez az az eset, amikor valószínűleg nem számítunk arra, hogy visszamenőleges időszak tekintetében keletkezik adó, bírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettségünk. Ebben az esetben az adóhatóság értelmezése szerint az esedékesség az az időpont, amikor a megállapítás szerint meg kellet volna fizetni az adót. Így ezen megállapítással egy korábbi ajándékozás esetén nagyon nehezen lehet számolni.
Fentiek azt jelentik a gyakorlatban, hogy pl. ha valakinél egy vagyonosodási vizsgálatot (személyi jövedelemadó ellenőrzést) kezdeményeznek, megkapja az erről szóló értesítést, és másnap pl. gyermekének ajándékozza az ingatlanát vagy autóját (mindenféle hátsó szándék nélkül), akkor a gyermektől, mint megajándékozottól az adóhivatal követelheti évek múltán a szülőre a vizsgálat keretében megállapított adótartozást, ha azt a szülő nem fizeti meg, és nem lehet tőle behajtani.
Vagyis a gyerek fizetéséből fogják letiltani a szülő adótartozását, az ő autóját, ingatlanát fogják lefoglalni stb., mindezt persze csak az ajándék értékének erejéig. Vagyis ha a szülő által ajándékba adott ingatlan, gépjármű értéke 5 millió Ft, a szülő adótartozása pedig 10 millió Ft, 5 millió Ft erejéig fogják kötelezni a gyermeket, mint megajándékozottat.
Vajon mi a megoldás?
Az adóhivatal több esetben hibázik a mögöttes felelősség és a behajthatatlanság terén. Ezt a gyakorlatát kihasználva illetve egyéb intézkedés megtétele esetén a Kúria nem fogadja el az adóhatóság jogalapját az ajándék tekintetében. Éppen ezért nagyon körültekintőnek kell lenni, hogyan érvelünk, és érdemes lehet akár az ajándékozás előtt egy ilyen eshetőségre felkészülni. Természetesen ez a probléma csak azokat érinti, akiknél van esélye adótartozás felhalmozásának illetve arra, hogy az adóhivatal ellenőrzés keretében adóhiányt tárjon fel.
