Magyarország – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 2020-ra 1500 gigawattóra megtakarítást kell elérnie.

A kormány 2013-ban határozott az épület-energiahatékonysági követelmények szigorításáról, amellyel még mindig lemaradásban leszünk például Németországhoz képest. Az új szabályok 2018-tól hatályosak az új épületekre, de a középületek, illetve az állami energiahatékonysági pályázatok keretében zajló építések során már 2015-től kell alkalmazni azokat. Az épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os TNM rendelet 6. paragrafusa kimondja, hogy ha egy épület „központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, akkor esetében azokat az energiahatékonysági követelményeket kell érvényesíteni, amelyeket egyébként csak 2018-tól kellene alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy többek között a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint. Az iroda- (és egyes kereskedelmi) épületek esetén a lakóépületekhez képest is szigorúbb követelményt határoztak meg. Az említett rendelet 2015-ös módosítása (39/2015 MvM rendelet) szerint pedig azoknak az épületeknek, amelyeknek az építésiengedély-kérelmét 2016. január 1. után nyújtották be, és amelyeket 2020. december 31. után vesznek használatba, a „közel nulla energiaigény” (KNE)-követelménynek (lásd a táblázatot!) kell megfelelniük.

Az előírt, szigorúbb hőátbocsátási értékeknek való megfelelés a magyar átlaghoz képest durva változást jelent, mintegy 20 százalékkal drágítja majd az építést. Ezt ellensúlyozhatja az új lakások építésének 2016. január elsejétől érvényes áfacsökkentése, de a beruházások megtérülése építészek szerint még így sem várható, azzal együtt sem, hogy valóban jelentős rezsimegtakarítást jelentenek majd a használóknak a jobban szigetelt épületek.

Kell a megújuló

A KNE-épületek koncepciója hasonlít a passzívházakéhoz, olyan magas energiahatékonyságú épületeket jelent, amelyek nagyon alacsony fűtési energiafelhasználással képesek a használók számára megfelelő komfortérzetet nyújtani, köszönhetően a komoly szigetelésnek, speciális, hővisszanyerő szellőztetésnek. A KNE-követelményrendszer eleme az unió direktívája szerint az is, hogy a szükséges energia igen jelentős részben megújuló forrásokból származzon, a hazai követelmény pedig a 2014-ben jogszabályban kihirdetett 25 százalékos kötelező megújuló-részarány. A vonatkozó irányelvi megfogalmazáshoz illeszkedő módon minden megújulónak minősülő energiaforrás elszámolható, amelyet hosszú távon garantáltan biztosítani is fognak az épület számra. Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető a követelmény, de megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is. Szakértők szerint ezek a követelmények még mindig enyhék, így – felkészülve a későbbi esetleges szigorításokra – érdemes lehet az előírtnál 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket.

Kép:Wikipedia

A vállalatok számára leghatékonyabb energetikai rendszereket nemcsak a törvényi kötelezettségek miatt, de költséghatékonysági szempontból is fontos használni, hiszen a pazarló cégek versenyhátrányba kerülnek. Az Opel gyárában például mintegy 24 százalékos energiamegtakarítást ért el a Cothec Kft. néhány éve. Olyan különleges műszaki megoldásokat valósítottak meg, amelyek segítségével a világításiáram-igény csökkent, a fűtés- és hőigény a hulladékhő hasznosításával optimalizálódott. Az üzem áram- és gázfogyasztása a régi állapothoz viszonyítva összességében 6110 megawattórával csökkent. A Keleti pályaudvar elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszerének korszerűsítése – kazánház, távvezeték-hálózat, hőközpontok, radiátoros rendszer – 80 százalékot meghaladó energiahordozó megtakarítást hozott, míg a Róna Office Center fűtéskorszerűsítése során 1027 gigajoule/év megtakarítást sikerült elérni, ami 47,55 százalékos csökkenés a korábbi időszakhoz képet.

A beruházást igénylő változtatásokon túl a vállalatok belső szabályozások kialakításával vagy újragondolásával racionalizálhatják fogyasztásukat. A Virtuális Erőmű Program (VEP) dokumentumai szerint egy átlagos magyar vállalat energiafelhasználásában akár 10 százalékos azonnali megtakarítás is elérhető kiugró erőforrás-ráfordítás nélkül. A vállalkozások energiahatékonyságának javításában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmada.

Nem kell zsebbe nyúlni!

A szakértők szerint a kisvállalkozások esetében az első és legfontosabb feladat, hogy a cégvezetők átlássák a cég energetikai helyzetét. Annak érdekében, hogy a megfelelő és reális pontokon be tudjanak avatkozni, tudniuk kell, hogy a fogyasztás mekkora része miből adódik. A lehetőségek számosak. Szigeteltethetik épületeiket, de az elavult energiatermelő rendszerek modernizációját, magas hatásfokú kogenreációs (kapcsolt energiatermelő) hő- és villamosenergia-termelő megoldások használatát, valamint megújuló energiaforrások integrálását is választhatják. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint egy élelmiszeripari vagy mezőgazdasági vállalat esetében a kogenreációs megoldásokat akár biogázra is alapozhatják, ami további szinergiák és energiamegtakarítási lehetőségek kiaknázását teszi lehetővé. A kapcsolt energiatermelésben – a villamos- és hőenergia olyan egyidejű előállítása, amelynek során mindkét energiatípust hasznosítják – rendkívül komoly potenciál van, amelyet itthon is egyre több vállalatvezető ismer fel.

Arra is van lehetőség, hogy az energiahatékonysági beruházás költségét az energián megspórolt kiadásból fedezzék. Az esco (energy services company – energetikai szolgáltató vállalat) elvégzi a partner energetikai átvilágítását, végrehajtja a beruházást, majd üzemelteti és karbantartja a rendszert. Az esco a megtakarításokból kap menedzsmentdíjat – ha nincs megtakarítás, nincs fizetés –, és általában az elmaradó megtakarítás értékét is vissza kell fizetnie a szerződés időtartama alatt. A sajátos szerződési periódus végén a költségmegtakarítás összes előnye az épület tulajdonosához tér vissza.

Radikálisan átalakul a megújuló energia támogatási rendszere! Itt olvashat erről bővebben.