2021. január 1-én vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert Magyarországon, több éves szabályozói előkészítő munka után. A rendszerben a „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban résztvevő vállalatok kötelesek a számukra évente meghatározott energia-megtakarítási célokat elérni (a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség százalékos arányában).
Mostanra túl vannak az ismerkedési fázison a magyarországi villamos energia-, földgáz- és üzemanyagkereskedők. Ettől az évtől immár a kötelezettek mellett a rendszer kedvezményezettjeinek figyelmére is érdemes az EKR. Ugyanis a megtakarítani előírt Petajoule-ok mértéke 2022-höz képest megháromszorozódik, ha pedig 2021-hez viszonyítunk, akkor meghatszorozódik, a 2024-27 közötti időszakban pedig tetőzik.
A rendszerből várható összes megtakarítás 2030-ig összesen mintegy 18 PJ lesz, (viszonyításképpen a Magyarországon lévő mintegy 15500 közintézmény épületeinek éves energiafogyasztása összesen 80 PJ). 2022-ben a legnagyobb megtakarítást eredményező és a leggyakoribb intézkedés típusok a gőzzel kapcsolatos ipari folyamatok korszerűsítése, a hőszivattyú beépítése (épületgépészet) és a kompresszor cseréje (sűrített levegős ipari folyamatok) voltak.
„Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már sokkal inkább megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét” – magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.
