A jelenlegi piaci árak mellett akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a kötelezett szolgáltatóknak reálisan érdekükben állhat kifizetni a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezetti ügyfélkörnek, az úgy nevezett fehér bizonyítvánnyal igazolt energiahatékonysági fejlesztéseikért.

„Az egyik tényező, ami jelenleg motiválja ezeket a fejlesztéseket, az az, hogy ha ezt nem teszik, akkor ennek többszörösét kellene kifizessék büntetésként az energiakereskedők. A másik tényező pedig maga az energia ára, ami ilyen magas szinteken természetszerűen az energiatakarékossági fejlesztésekre kötelezi a fogyasztókat” – mondja Losonczy Géza.

Ugyanakkor a KPMG szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási döntéstől a fehér bizonyítvány ellenértékének megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt, ezért hozzáértő lebonyolító nélkül nem érdemes belevágni.

„Rögtön az első lépésnél aknára futhat egy beruházó: eltérően a hagyományos pályázati konstrukcióknál megszokott menettől, itt nem a kedvezményezettnek kell bejelentenie, hogy fejlesztést hajt végre, hanem annak az energiakereskedőnek, aki majd az igazolt megtakarítást leírhatja a kötelezettségei közül” – hoz példát Losonczy. Ebből a szabályból következik az is, hogy a fejlesztést elhatározó fogyasztó és az azt bejelenteni képes szolgáltató egymásra találásánál is célszerű egy tanácsadónak bábáskodni.

A KPMG tucatnyi egyéb kritikus pontot azonosított az EKR projektek lebonyolításának menetében a bejelentéstől a tervezésen és megvalósításon át az elszámolásig és az elnyert ellenérték lehívásáig. Azért, hogy a vállalatok megfelelő képet kapjanak a kivédendő hibákról, a KPMG üzleti reggelit szervez vállalati, önkormányzati és közintézményi döntéshozóknak január 26-ára. (regisztráció)