Döntő többségben a kkv-k kértek előzetes minősítést K+F projektjeikre a kutatás-fejlesztési minősítés 2012. február 1-jei bevezetése óta – derül ki a rendszer első 20 hónapjának tapasztalatait értékelő jelentésből, amelyet a Deloitte Zrt. készített a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából.
2012. február 1-jétől kérhetik a jövőbeli projektjük vagy projektrészük előzetes K+F minősítését a vállalkozások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). A minősítés előnye, hogy az SZTNH határozata jogilag kötelezi a hatóságokat a projekt után igénybe vett kutatás-fejlesztési támogatások, illetve adókedvezmények jogosultságának ellenőrzése során. A minősítési határozat birtokában így nem kell attól tartania a cégnek, hogy az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott projekt nem minősül kutatás-fejlesztésnek. Ennek veszélyét jól mutatja, hogy az adóhatóság kezdeményezésére indult, utólagos vizsgálatok során az SZTNH az esetek 63%-ában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F projekt kritériumainak.
Az előzetes K+F minősítés ösztönzőleg hathat a hazai k+f tevékenységre főként a kkv-k körében - mondta el Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. A feldolgozható minősítési kérelmek 70%-át ugyanis kkv-k adták be. A magas arányukat többek közt az is magyarázza, hogy a nagyobb vállalatokkal szemben e cégeknél általában hiányzik a házon belüli szakértői apparátus, amely nagyobb magabiztossággal ítéli meg az egyes projektek K+F jellegét.
Ahhoz hogy a rendszer pozitív hatása jobban érvényesülhessen a hazai K+F tevékenységben, az előzetes minősítés szélesebb körű elterjedésére van szükség. A Deloitte jelentése szerint az első 20 hónap során közel 200 esetben nyújtottak be előzetes K+F minősítés iránti kérelmet a cégek, és növekvő tendencia tapasztalható az új kérelmek benyújtásában. Az előzetes minősítési kérelmek egyelőre viszonylag alacsony számát részben az magyarázza, hogy a minősítés kevéssé ismert a vállalkozások körében, másrészt, hogy korlátozottan tudják hasznosítani az egyes szereplők. A Deloitte a K+F ezért minősítési rendszer hatékonyságának növelése és szélesebb körű elterjesztésének érdekében számos javaslatot is megfogalmazott.
Dr. Márkus Csaba kiemelte, a javaslatok közül talán a legfontosabb a már megkezdett projektek utólagos, önkéntes, és a vállalkozások által kezdeményezett minősítésének az „intézményesítése”, amire a hatályos jogszabályok elvi lehetőséget is nyújtanak. Ezzel a NAV által kezdeményezett évi 8-900 vizsgálat száma is csökkenhetne, enyhítve az SZTNH és a NAV munkaterhét, és a bírság kockázata is mérséklődhetne a vizsgálat alá vont vállalkozások számára. Ezzel a lehetőséggel ugyanis a vállalkozások még az adóhatóság vizsgálata előtt kérhetnék a projektek utólagos K+F minősítését elkerülve, hogy esetleg évekkel később egy adóhatósági vizsgálat során időnyomás alatt, a megfelelő dokumentumok hiányában ellehetetlenül a múltbeli projektek K+F jellegének alátámasztása, amely komoly adókockázattal járhat.
Az SZTNH a Deloitte értékelési jelentésének közzétételét követően tájékoztatót jelentetett meg a honlapján arról, hogy az utólagos minősítés „intézményesítése” érdekében a már megkezdett projekteket – díj ellenében – szakértői tevékenység keretében véleményezi. A szakértői vélemény, szemben az előzetes minősítés keretében kiadott határozattal, jogilag nem kötelező más hatóságokra.
A Deloitte jelentése kiemelte, hogy a minősítés szélesebb körű igénybevételét a pályázati-támogatási rendszerben az is segítené, ha a minősítési eljárást támogató módszertani útmutató - megfelelően kiegészített formában - a pályázati intézményrendszer számára is kötelező lenne a K+F pályázati projektek értékelése során. A K+F pályázati támogatások keretében ugyanis mindeddig korlátozott volt a minősítések igénybevétele. Mindemellett további konkrét javaslatokat is megfogalmazott a Deloitte, hogy a 2014-2020-as új programozási időszak pályázatainak kialakítása során minél jobban összecsiszolódjon a minősítés és a pályázatértékelés, és csökkenjenek a pályázók adminisztratív terhei is.
