„Most azt kell eldöntenünk, hogy újabb körben próbáljuk meg integráltan értékesíteni a vagyont, vagy megpróbálkozunk az elemenkénti értékesítéssel” – mondta Jendrolovics Pál Péter felszámolóbiztos, aki szerint várhatóan a hónap közepén határoznak ebben a kérdésben. Az elemenkénti értékesítésnél „nagyon kérdéses, hogy a belátható jövőben újraindulhat” a tavaly ősszel leállított húsipari termelés a rábaközi kisvárosban.
Az április eleji közzététel szerint a Kapuvári Hús Zrt. irányára nettó 1 milliárd 611 millió forint, amiből a működéshez szükséges berendezések 595 milliót tesznek ki. A részvénytársaság tulajdonában lévő, annak telephelyén működő Kapuvári Bacon Kft. eszközeit 452,3 millió forintért hirdették meg. Jendrolovics Pál Péter néhány hete arról beszélt az MTI-nek, hogy nincs műszaki akadálya a kapuvári húsgyár újraindításának. Kiemelte: a két társaság ingatlanjaira és gépeire közös és egyeztetett eljárásban keresnek vevőt. Ennek az a célja, hogy az eredeti funkciójának megfelelően és a városban folytatódhasson a húsipari tevékenység. A magasabb arányú hitelezői kielégítés követelménye szintén az együttes eladás mellett szól.
A múlt pénteken a város első embere már úgy nyilatkozott az MTI megkeresésére, hogy korábbi tervei ellenére a kapuvári önkormányzat mégsem indul a pályázaton. Hámori György elmondta, előkészítették pályázatukat, de a munka eredményeként kiderült: a gyár működtetéséhez forintmilliárdokra volna szükség, ekkora összeget pedig nem tudnak előteremteni. A városvezető hozzátette: azt tervezték, hogy a védőgázos húsárut előállító Kapuvári Bacon Kft. tevékenységére alapozva, kizárólag a feldolgozásra és a csomagolásra összpontosítva mintegy 140 emberrel indítanák újra az üzemet. Így is „nehéz lett volna a nyereséges működést biztosítani”, de a vágás felújítása esetén „egyértelműen átfordulna veszteségesbe” a működés – hangsúlyozta.
Csak az újraindítás költségeit 1,2 milliárd forintra kalkulálták, miközben Kapuvár idei költségvetése 1,9 milliárd forintos főösszeget mutat. A polgármester hozzátette: tudomásuk szerint van komoly érdeklődő az üzemre, aki reményeik szerint tartósan üzemeltetni is tudja a gyárat.
Százmilliókkal tartozik az üzem a termelőknek
A Tolna megyei tenyésztőknek kilogrammonként 10-12 forint veszteségük keletkezik az élősertés értékesítésén, az állománycsökkenés miatt pedig európai uniós támogatással készült létesítmények maradnak kihasználatlanul – mondta el a Tolna megyei sertéstenyésztők választmányának elnöke. Lengyel Lóránt szerint az élősertés önköltségi ára Tolnában 410 forint, a szabadpiaci ár 360 forint körül alakul, felvásárlási szerződés esetén eléri a 400 forintot. A veszteségeket részben ellensúlyozza az állatonként 1500-2000 forint állatjóléti támogatás, ezt azonban nem minden termelő tudja igénybe venni; azok a telepek például elesnek attól, ahol nem biztosított az almos tartási technológia – tette hozzá az elnök, aki szerint a Kapuvári Hús Zrt. több százmillió forinttal tartozik Tolna megyei termelőknek. Az érdekképviselet szerint egyre több cég hagy fel a tenyésztéssel, vagy szünetelteti a tevékenységet, sokan német, dán, holland malacot vásárolnak hizlalásra. A felszámolt állományok miatt európai uniós támogatással elkészült létesítmények, köztük trágyatárolók maradnak kihasználatlanul – jegyezte meg.
Papp Nándor, az évi 6000-7000 sertést kibocsátó Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. elnöke arról számolt be, hogy a társaságnak mintegy 30 millió forint követelése van a feldolgozókkal szemben, jelenlegi ismeretei szerint ennek az összegnek a fele térülhet meg. A 2012-ben egymilliárd forint árbevételt elérő zrt. gazdálkodásában a 2150 hektárnyi bérelt szántóföldön folytatott növénytermesztés ellensúlyozta az állattenyésztés veszteségeit – tette hozzá. A társaság a veszteségek ellenére sem számolhatja fel a sertésállományt, miután 2010-ben európai uniós támogatással biogázüzemet épített, és ezzel ötéves tartási kötelezettséget vállalt – mondta az igazgatósági elnök.
A 750 kocás tenyésztelep korszerűsítésére ugyanakkor nem nyertek támogatást az állattartó telepek korszerűsítési programjában, így a hízótelepet nem tudják saját alapanyaggal ellátni. A 60 főt foglalkoztató, tavaly 1,6 milliárd forint árbevételt elérő cégnek 70 millió forintos követelése maradt a kapuvári húsüzemmel szemben, a zrt.-nek likviditási gondjai alakultak ki – tette hozzá.
