„Semmi esélye, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést érjen el.” Ezt Steve Ballmer mondta, amikor 2007-ben kinevezték a Microsoft vezérigazgatójának. Nem véletlen, hogy már nem ő ül abban a székben.
Diszrupció, ami mindent felforgat
Korunk egyik kulcsszava a disruption. Elég lefordíthatatlan kifejezés. Mindenki tudja, hogy az Airbnb mit művel a hagyományos hotelbiznisszel. Ez a diszrupció.
Diszruptív erők azok, amik megakasztják és megzavarják a megszokott üzleti folyamatokat, felforgatják a kialakult viszonyokat. Ez „nem egyetlen erő hirtelen behatásából ered, hanem inkább egymással kölcsönhatásba lépő erők ütközéséből” – szögezte le a PricewaterhouseCoopers 2016-os The Disruptors című elemzése. Megjelenhet például egy termék egy iparágban, de aztán egy másik ágazatot forgat fel teljesen. Mint például a fizetésre használható mobilappok teszik, amelyek az IT-szektorból jönnek, de a bankszektort és a turizmusszervezést is átalakítják.
Tudásra épül a trendérzékelés
Az különböztet meg egy középszerű vezetőt a korszakalkotó vállalkozótól, hogy az utóbbinak megvan a képessége, hogy kitalálja, mi lesz holnap. Olvas a jelekből, látja, hogy mik az új innovációk és az ezzel együtt változó fogyasztói igények milyen irányba viszik a saját iparágát. Ki tudja találni nemcsak azt, hogy mi a következő lépés az úton, hanem az utána következő harmadik, negyedik fázist is. Ez már vízió, jövőkép.
Van, akinek annyira ösztönösen működik a szaktudása, hogy nem is tudatosul benne. Philip Tetlock ismertet egy esetet a Dan Gardnerrel közösen jegyzett Superforecasting című könyvében: a tűzoltó belépett a házba, és menten kiparancsolt mindenkit. Hiába indokolta később úgy, hogy intuitív megérzése volt, valójában az történt, a szubliminális, tudatos ingerküszöb alatti tudatfolyamatok vették át az irányítást, s ő egyből érezte, nagyobb a füst, mint amit egy földszinti háztűz indokolna. Anélkül, hogy ez tudatosult volna benne, megsejtette, hogy a pince is ég. A következő pillanatban zuhant is a padlózat.
Tetlock szerint az intuíció valójában tudat alatt történő mintázatfelismerés. A szabályszerűségeket rögtön felfogja az edzett elme.
A jóslás, az előrelátás legtöbbször a mintafelismerés egyik válfaja: megtalálni a múltbéli események szabályszerűségeit, és ezt kivetíteni a jövőre. Csakhogy az exponenciális folyamatok meghazudtolják a „minden a szokásos módon halad” (business as usual) típusú forgatókönyveket. Az összetett rendszerekben minden részterület változása nagy horderejű változásokat vált ki máshol is. Ezek kölcsönhatásra lépnek, összeadódnak, exponenciálisan felgyorsuló változásokat idézve elő. „Emberként a lineáris gondolkodáshoz vagyunk szokva, de vállalkozókként exponenciálisan kell gondolkodnunk” – mondta Peter Diamandis futurológus, az XPRIZE vezérigazgatója. „A technológia exponenciális” – kontrázott rá Ray Kurzweil, a Google házi jövőguruja.
Minden stratégiai döntés tulajdonképpen a jóslás kategóriájába tartozik. Tetlock szerint mindannyian jósok vagyunk, hiszen megházasodunk, munkahelyet váltunk, lakást veszünk, befektetünk, projekteket indítunk el. De alkalmazottként is válaszolunk a főnök kérdésére, hogy szerintünk mennyi időbe fog telni a projektünk befejezése. (A statisztikák szerint mindenki alábecsüli a reális időtartamot.)
Sokan az algoritmusokat és a mesterséges intelligenciát tartják a jövőprognosztizálás hatékony eszközének, mondván, a 2020-as években már az igazgatótanácsi döntésekhez is kikérik majd a big data vívmányainak véleményét. De „a történelem egyik legnagyobb iróniája, hogy a tudósok ma sokkal nagyobb adatelemző erővel bírnak, mint kollégáik egy évszázaddal ezelőtt, mégis jóval kevésbé biztosak a tökéletes megjósolhatóság lehetőségében” – írja Tetlock. Mert már jobban tisztában vagyunk a komplex rendszerek kaotikus viselkedésével, a diszruptív erők nehezen megjósolható kihatásaival.
Daniel Kahneman, a behaviorista közgazdaságtan Nobel-díjas tudósa 1988-ban kimutatta, hogy a PhD-vel és évtizedek gyakorlatával rendelkező kutatók gyakran csak egy kicsit jobb előrejelzők, mint a napilapok laikus, de alapos olvasói. Az „előrelátás tanítható képesség” – véli Tetlock, aki Superforecasting című kötetében több fogást, trükköt is javasol.
Hogyan legyünk diszruptorok?
- Minden jelenséget ossz ismert és ismeretlen elemekre, így tudsz csak józan ítéletet hozni róla, beismerve, hogy tudásod hiányos. Donald Rumsfeld egykori amerikai védelmi miniszter négyes logikája is segítség lehet: ismert dolgok (knowns), ismeretlen, de megismerhető dolgok (unknown knowns), köztudottan ismeretlen dolgok (known unknowns) és teljességgel ismeretlen dolgok (unknown unknowns), amik létezését nem is sejtjük.
- Ne bajlódj a megismerhetetlen dolgokkal. Ki lesz a kormányfő a 2030-as magyar választások után? Annyi minden fog még változni addig. Ráadásul az akkor szóba jöhető jelöltek ma talán még ismeretlen pályakezdők.
- Kérdezz & helyettesíts be. Ha a rendelkezésre álló adatok ismeretében megválaszolhatatlan egy kérdés („Félnem kell az árnyéktól a magasra nőtt fűben?”), akkor helyettesítsük be egy könnyebb kérdéssel, ami releváns („Könnyen tud támadni az oroszlán a magas fűben?”). Így egy következtetéssel előrébb jutunk a jóslásban.
- Hasonlíts össze. Minden jelenségnek meg lehet találni az eredőit, de a párhuzamokat, a hasonló példákat is. Tedd fel a kérdést: ilyen szituációban mi szokott történni?
- Végezz impaktbecslést. Kisebb eseményekből is próbálj a jövőre következtetni. Hogyan adódhat össze a hatása más események kihatásaival?
- Latolgasd az esélyeket. Minden jövőszcenáriónak adj valószínűséget 1-től 100-ig terjedő skálán. A következő kategóriákat J. F. Kennedy idején dolgozták ki a Fehér Házban, miután világossá vált, hogy a kabinet több külpolitikával foglalkozó tagja is másként értelmezte a „majdnem biztos” kifejezést.
- Bíráld felül a hiedelmeidet a változó folyamatok és az eléd kerülő jelenségek tükrében. A „szuperelőrejelzés” óvatos, önkritikus, nyitott embert feltételez.
- Hasznos lehet egy csapattal megvitatni egy jövőbeli trend vagy jelenség esélyét. Több szem többet lát, így felsorakoztatható sokféle érvelés és ítélet.
- Vállald, elemezd a téves jóslataidat, hogy melyik fordulatot nem láttad előre. Ebből lehet tanulni.
