A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból kiderül: a befektetők a járványhelyzetben összességében jelentősen növelték megtakarításaikat, és bár voltak erősen volatilis helyzetek a tőkepiacokon, nem fordultak el a befektetési alapoktól. Ezt tapasztalták az Amundi Alapkezelőnél is?
Igen, bár a tavalyi év elég hektikusan alakult. Március-áprilisban jelentős kiáramlást láttunk az alapokból, aztán jött néhány hónapnyi stagnálás. Ősszel kezdődött újra a tőkebeáramlás, december pedig már kifejezetten erős volt ebből a szempontból – és ez folytatódott az idei év elején is. A pandémiára adott első reakció mindenki részéről az ijedtség volt, az emberek tartalékolni kezdtek, készpénzt halmoztak fel – ez az ijedelem aztán szerencsére elmúlt. És persze az is igaz, hogy az idén tavasszal nem is igazán lehetett elkölteni a pénzt: az alapvető üzleteken kívül nem volt nyitva semmi, az emberek nem vettek tartós fogyasztási cikkeket, ruhákat, nem utazgattak. Bár sokan veszítettek is jövedelmükből, de akik nem, azok esetében felhalmozódott több vagy kevesebb megtakarítás, amit az év vége felé már bátran helyeztek el a befektetési alapokban is. Úgy gondolom, lesz egy ilyen pozitív hozadéka az eseményeknek: talán az ész nélküli fogyasztás valamelyest visszaszorul, a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodás felerősödhet. Megjelentek azok a hangok, amelyek szerint a pandémia kialakulásában igenis közrejátszhatott a környezeti tényezők elmúlt időszakban tapasztalt romlása is.
A világ különböző részein különböző fázisban tart a járvány, mindenesetre nálunk most épp a kilábalás, lazítás időszakát éljük – vajon megmarad ez a tavaly év végén, idén év elején látott megtakarítási attitűd a lakosság körében, vagy most, hogy már ténylegesen újra lehet pénzt költeni, kinyitják a tárcájukat az emberek?
Felmérések még nem készültek erről, csak feltételezéseink vannak. Azt gondolom, hogy ebben lesznek kilengések: ha most újra el lehet menni nyaralni, akkor a tavalyi utazást sokan próbálják majd bepótolni, a tavaly félretett megtakarítások egy részét el is költik majd. Hosszabb távon azonban úgy vélem a megtakarítási ráták magasabbak lesznek, mint a megelőző években.
A befektetői környezet is nagyot változhat, aminek egyik kulcs-tényezője az infláció megélénkülése lehet. Ebben a gazdaságokba öntött óriási mennyiségű pénzek, a felpörgő gazdasági növekedés játszhat szerepet – bár voltak már az elmúlt években is olyan jóslatok, amelyek az árszínvonal emelkedésével számoltak, de végül tévesnek bizonyultak. A mostani helyzet más lesz, tényleg jön az infláció?
A legnagyobb veszély valóban az infláció, ettől tartunk a legjobban - a következő évek erről fognak szólni. Az izgalmas kérdés az, hogy ehhez kapcsolódóan mi lesz a kamatszintekkel? Az látszik, hogy a reálkamatok sok helyen már régóta a negatív tartományban vannak, mivel a jegybankok kordában tudták tartani a kamatszinteket. Azonban azt a régi, ortodox megközelítést, miszerint a jegybankok nem szállhatnak be közvetlenül az államok, vállalatok adósságának finanszírozásába, most ezt elsöpörte a modern monetáris megközelítés. Azt látjuk, hogy a mennyiségi lazítási programok miatt mindent megvesznek, és senkit sem zavar, hogy a jegybanki mérlegek az egekbe szálltak, már a közvetlen finanszírozást sem tartja senki egy valóságtól elrugaszkodott monetáris politikának – miközben korábban a közgazdászok ezt a bukás forgatókönyvének tartották.
Azt gondolom, hogy infláció biztosan lesz, a kérdés, hogy a kamatszinteket meddig tudják ilyen alacsonyan tartani a jegybankok. Az eladósodottság miatt ez egy kényszerpálya is – ha elszállnának a kamatok, a felhalmozódott államadósságok (és más adósságok) hirtelen nagyon drámaivá tudnának válni. Ebben én érzek egy fújódó lufit, de a következő rövidebb időszakban, 2021-ben és 2022-ben ezek a kérdések még nem fognak robbanni – a kötvénybefektetéseken megmarad a negatív reálkamat, a befektetők ezért kénytelenek részvényeket is venni. Az infláció ugyan a kötvényeknél jelent elsősorban veszélyt, de ha elszabadul, az a részvényárazásban is meg fog jelenni: megugró kötvény-árazás esetén a vállalatfinanszírozás is meg fog drágulni, ebben az esetben pedig a piac által jelenleg elfogadott P/E mutatók hirtelen nagyon drágának fognak tűnni. Ez azonban még nem egy rövid távú probléma.
