Milyen részvények teljesíthetnek jól idén?
Mindig vannak olyan sztorik, amelyek izgalmasak. Tavaly késő ősszel az oltások bejelentése után elindult a rotáció. A pandémia alatt az internetes, digitális technológiához köthető cégek részvényei szárnyaltak, a klasszikus value-cégek pedig lemaradtak – hiába rendelkeztek jó fundamentumokkal, valamilyen tradicionális iparágban működve. Mostanra ez megfordult: ősz óta azt látjuk, hogy a value-cégek felzárkóznak a digitális gazdaságban működő cégekhez. Úgy látjuk, hogy ez a trend folytatódik, aminek regionális következményei is vannak: a Közép-Kelet-Európai régió erősödése részben annak köszönhető, hogy ezen a területen inkább a hagyományos iparágakra épülnek a gazdaságok – például az autóipar, a bankszektor szerepe jelentős.
Számos olyan céget látunk, amelyek a hagyományos iparágakban működnek, és eddig hanyagolták őket a befektetők – ilyen például a Volkswagen autógyár. A Tesla magasan a legértékesebb cég az autóiparban, a hagyományos autógyártók sokkal alacsonyabb árazással forognak, mondván: a jövő az elektromos autózásé, a klasszikus gyártók csak komoly költségek árán tudnak modellt váltani és technológiában is le vannak maradva a Teslához képest. A Volkswagennek viszont ebből a szempontból jól jött a dízelbotrány: kénytelenek voltak stratégiát váltani, olyan döntéseket meghozni, amelyeket egyébként valószínűleg sokkal lassabban léptek volna meg. Úgy tűnik, nem járnak úgy, mint a Kodak, amely a világ legjobb analóg fotótechnikai cége volt, de nem volt hajlandó a digitális fotózással komolyan foglalkozni és mára eltűnt. A Volkswagen viszont most a hagyományos autógyárak közül az elektromos autózásra való átállásban az élenjárók között van, ami a részvények árfolyamán is meglátszik. Lesznek a hagyományos vállalatok között is főnixek, amelyek tűzbe borulva újjászületnek – és lesznek olyanok is, amelyek nem képesek erre az átalakulásra és elvesznek.
A részvényekben van potenciál – de érdemes szelektálni. Vannak olyan folyamatok, amelyek egyes iparágak számára kedvezőek, más iparágak számára viszont hátrányosak.
Akkor a passzív befektetési stratégiáknak – egyelőre – leáldozott?
Tény, hogy előtérbe került az aktív vagyonkezelés, a „sima” indexeket nem feltétlenül érdemes venni. Persze a passzív vagyonkezelés is fejlődésen megy át: újabb „okos” indexek jönnek létre, amelyekben megjelennek új szűrési feltételek, amelyekkel a jobb cégeket próbálják kiválogatni; a mesterséges intelligenciával támogatva nagyon izgalmas algoritmusokat lehet létrehozni. A klasszikus, piaci kapitalizáció alapú, hagyományos indexek mellett ezeket az új indexet követő passzívan alapokat is vehetünk már. Lesz értelme a jól menedzselt, aktívan kezelt portfólióknak és előtérbe kerülhetnek okos algoritmusok, amelyek plusz hozamot tudnak generálni.
Milyen szűrők jöhetnek szóba?
Ilyen lehet az ESG-szűrés – érdemes elkerülni például a nagyon környezetszennyező cégeket, mert ezekből inkább kifelé menekül a tőke, helyettük inkább a jobb ESG-besorolású cégeket kell keresni. De figyelembe lehet venni a sok más mutatót is pénzügyit vagy nem pénzügyit is – rengeteg olyan információ halmozódik fel és válik az algoritmusok által felhasználhatóvá, amelyek segíthetnek elkülöníteni a jól teljesítő cégeket a gyengébben teljesítőktől.
