Az ESG-szemlélet (Environmental, Social and Governance, környezeti, társadalmi és felelős vállalatirányítási szemléletű befektetések) terjedése az egyik leglátványosabb trend most a befektetések nemzetközi világában. A magyar ügyfelek is keresik az ESG-befektetéseket?
Ez egy nagyon erős trend, főként Nyugat-Európában, de az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is, amely Magyarországra is lassan begyűrűzik. Számos európai országban már nem lehet olyan alapot eladni, amelynek nincs megfelelő ESG ratingje – a forgalmazók egyszerűen nem foglalkoznak ilyenekkel, Belgiumban vagy Hollandiában szóba sem jöhet egy olyan befektetési alap, amely nem tud ezen a téren felmutatni valamit. Magyarországon azért még nem ilyen éles a helyzet, de előbb-utóbb nálunk is ez várható – az érdeklődés már biztosan megvan.
Az Aranykor nyugdíjpénztárnak összeállítottunk egy ESG-portfóliót, amelyet tavaly nyáron, uborkaszezonban, Covid-járvány idején kezdtünk ajánlani az ügyfeleknek. A portfólió tényleges indulását akkorra időzítettük, amikor az ügyfelek érdeklődése eléri az egymilliárd forintot – magyarán ekkora összegű megtakarításról nyilatkoznak úgy, hogy hajlandóak lennének áttenni az új ESG-portfólióba. Júniusban úgy számoltunk, ez talán október-novemberre következhet be – ehhez képest már augusztus elsején el kellett indítanunk a portfóliót. Szűk egy hónap alatt összejött az egymilliárd forintnyi érdeklődő hirdetési kampány nélkül, a kezelt vagyon mostanra pedig elérte a 4,1 milliárd forintot. Főként egyébként a fiatalabb, 30-as, 40-es pénztártagok reagáltak pozitívan a kezdeményezésre.
Mi a vonzó az ügyfeleknek az ESG-befektetésekben? Magas hozamban bíznak vagy etikai szempontokat helyeznek előtérbe?
A hozamelőny az utóbbi időben vált vonzó tényezővé. Korábban az volt a vélekedés, hogy az úgynevezett zöld befektetések hozamáldozattal járnak – azaz ha a cégek egy részét kizárjuk a befektetéseinkből, akkor potenciális hozamról is lemondanunk. Az elmúlt évek bebizonyították, főleg 2020. ennek pont az ellenkezője igaz, inkább pozitívan hat a hozamra az ESG-besorolás. Már csak a kereslet miatt is: ha többen keresik ezeket a papírokat, az felhajtja az árfolyamot, szemben mondjuk a szénerőművekkel, amelyekből inkább kivonják a tőkét a befektetők, nem akarnak ilyen céget tartani a portfóliójukban. Valószínűleg tehát mindkét tényező jelen lehet a döntéseknél – a mostani befektetéseknél már a magas hozam reménye is szerepet játszhat, a korábbiaknál inkább az lehetett a domináns, hogy valami jót is tegyünk a befektetéseinkkel.
Nyugat-Európában egyébként ez a folyamat már a következő szintre lépett. A legjobb ESG-besorolással rendelkező cégek árfolyama az elmúlt években sokat nőtt, drágának számítanak az átlagos besorolású cégekhez képest – így a befektetők joggal félhetnek attól, hogy ezek esetében már nincs akkora tere a további árfolyamnövekedésnek, mint korábban. Ezért elindultak az úgynevezett ESG Improvers alapok – ezek azokat a cégeket keresik, amelyek egyébként fundamentálisan jól teljesítenek, jó a profitrátájuk, sztárok a saját iparágukon belül, de nem jó az ESG-besorolásuk, mert ezzel a témával eddig nem foglalkoztak kellő figyelemmel. Ha viszont a menedzsmentben van nyitottság arra, hogy ezen a téren is fejlesszék a céget, akkor – a jó fundamentumoknak köszönhetően – gyorsan fel fognak zárkózni a magas ESG-besorolású cégekhez, ami a piaci átlagnál gyorsabb részvényárfolyam-növekedéssel jár majd.
Idén tehát a főnixekre és az ESG improver cégekre érdemes a legjobban odafigyelni?
Igen, de érdemes odafigyelni a globális trendekre is, illetve az erre alapozott tematikus termékekre, befektetési alapokra. Ilyen megatrend például a klímavédelem ügye – ez egy nagyon dinamikusan növekvő piaci szegmens, mivel erre nagy szüksége van a világnak, hogy ne főjünk meg. Ha azokat a cégeket tudjuk egy portfólióba foglalni, amelyek ezen a téren termékekkel, szolgáltatásokkal tudnak kijönni, és növekedésük nagyon gyors lehet, az az árfolyamokban is gyors növekedést hozhat. A tematikus termékeknek ezért fontos szerepe lehet.
Végül a kötvényekről sem szabad megfeledkezni: mindig szükség van olyan kötvényekre is, amelyek jobban ellenállnak az inflációnak, mint a klasszikus, hosszú durációjú kötvényportfóliók.
