Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatásában 2 227 hazai vállalkozás válaszolt azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a tevékenységükre az orosz-ukrán háború.
A munkaerő- és a nyersanyaghiány okozza a legtöbb gondot
Eszerint a vizsgált időszakban (2019 októbere és 2022 áprilisa között) 2022 áprilisában volt a legmagasabb azon cégek aránya (92 százalék), amelyek valamilyen üzleti tevékenységet nehezítő tényezőről számoltak be. Az előző félévhez viszonyítva az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők közül magas szinten maradt a munkaerőhiányt említők aránya (46 százalék), ugyanakkor jelentősen emelkedett a nyersanyag- és energiaárakat (26-ról 43 százalékra), az árfolyamok alakulását (13-ról 25 százalékra), valamint az ellátási láncok megszakadását (14-ről 23 százalékra) akadályozó tényezőnek tekintő vállalkozások aránya.
Az anyaghiány is jelentős probléma maradt (23 százalék), és emelkedett a munkaerővel kapcsolatos költségeket mint akadályozó tényezőt említő válaszadók aránya is (22 százalék).
Mindebből látható, hogy a 2022 áprilisában megkérdezett vállalatok az előző félévi tapasztalataikhoz képest jelentősen magasabb arányban gondolják azt, hogy a következő hat hónapban a nyersanyag- és energiaárak (11 százalékpontos különbség), valamint az anyaghiány (9 százalékpontos különbség) az üzleti tevékenységüket akadályozó tényezővé fognak válni.
Megszakadtak az ellátási láncok
A válaszadók háromnegyede (75 százalék) számolt be valamilyen háború okozta közvetlen vagy közvetett hatásról. A hazai vállalkozásokat érintő negatív hatások közül magasan kiemelkedik az ellátási láncok megszakadása (egyúttal az alapanyag- és termékhiány) (51 százalék), a második leggyakoribb negatív hatásként pedig a csökkenő kereslet (21 százalék) jelent meg. Egyes cégeknél a háború hatásaként jelentkezik a menekült munkavállalók alkalmazása vagy alkalmazásának szándéka (23 százalék), valamint a kereslet növekedése is (11 százalék).
A háború hatásai közül több nagyon eltérő gyakorisággal fordul elő a különböző foglalkoztatotti létszámmal, az eltérő ágazatokban működő, az eltérő tulajdonosi hátterű, illetve az Oroszországot és/vagy Ukrajnát érintő export vagy importtevékenységet folytató vállalkozásoknál.
Általánosságban elmondható, hogy a vállalatméret növekedésével párhuzamosan a legtöbb hatás egyre gyakrabban jelenik meg, azaz a háború hatásai nagyobb arányban érintik a nagyobb foglalkoztatotti létszámmal rendelkező hazai cégeket.
Az egyes ágazatok közül az ellátási láncok megszakadása (69 százalék) és a csökkenő kereslet (31 százalék) a kereskedelmi cégeket érinti a legnagyobb arányban, míg az egyéb szolgáltatói szektorban kiemelkedik a csökkenő export (19 százalék) és a szállítási útvonalak ellehetetlenülésének problémája (19 százalék). Emellett a háború okozta hatások – az ellátási láncok megszakadását kivéve – gyakrabban fordulnak elő a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek esetében, mint a tisztán hazai tulajdonú cégeknél.
A felsorolt hatások többsége jelentősen magasabb arányban érintik az exportáló cégeket, és – az ellátási láncok megszakadását kivéve – valamennyi hatás különösen az Oroszországba és/vagy Ukrajnába exportáló vállalatok (11 százalék) esetében jelenik meg. A szállítási útvonalak ellehetetlenülése (41 százalék), a csökkenő export (41 százalék) és a csökkenő kereslet (33 százalék) jelentősen sújtja az ezen országokba exportáló cégeket, de magas azon vállalatok aránya is közöttük, amelyek felfüggesztették a tevékenységüket vagy érdekeltségeket zártak be az érintett országokban (24 százalék).
Az Oroszországból és/vagy Ukrajnából importáló vállalkozások (6 százalék) esetében minden felsorolt hatás az átlagosnál lényegesen magasabb arányban fordul elő. Túlnyomó többségük, 77 százalékuk tapasztalja az ellátási láncok megszakadását, de nagy arányuk (24–31 százalék) küzd a csökkenő kereslet, a szállítási útvonalak ellehetetlenülése, a Sberbank magyarországi fiókvállalatának csődje, az érintett állampolgárok munkából történő kiesése és a csökkenő export okozta nehézségekkel.
Magasan az átlag felett érintettek az ezekben az országokban megvalósítandó beruházások (12 százalék), illetve tevékenységek felfüggesztésében is (12 százalék).
Bár a háború hatásai magas arányban érintik a hazai cégeket, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a cégvezetők többsége egyáltalán nem tartja valószínűnek a következő félév folyamán cége kapacitáskihasználtságának csökkentésére, illetve teljes leállásra kényszerül. Ugyanakkor a kapacitáskihasználtság csökkentésének esélye magasabb az Oroszországból és/vagy Ukrajnából importáló cégek esetében, míg az Oroszországba és/vagy Ukrajnába exportáló cégek vélik a leginkább úgy, hogy esély van akár a teljes leállásra is.
