A NAV közleménye szerint az is kiderült, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek sem volt nyoma.

Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.

A vállalkozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is - mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne - egymásnak ellentmondó válaszokat adtak és a nyilatkozatok sem igazolták a felújítási munkák megtörténtét.

A NAV munkatársai megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.

Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított több mint kilencmillió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette.

(MTI)