Azt már nyár közepe óta tudjuk, hogy a családi adókedvezmény rendszerét kiterjesztik, és ennek köszönhetően immár az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékból is leírható lesz a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. A beterjesztett adótörvény módosító csomag egyes vonatkozó részleteire a hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág-vezető partnere.

1.  A személyi jövedelemadó alapra vonatkozó kedvezmény mértéke megegyezik a tavalyival: eltartottanként egy és két eltartott esetén 62 500 Ft, míg 3 és minden további eltartott után 206 250 Ft. Mindez adóban 10 ezer, illetve 33 ezer forint kedvezményt jelent gyermekenként.
2. A személyi jövedelemadó vonatkozásában lehetőség lesz az adóalap kedvezmény megosztására akkor is, ha a válásról született jogerős döntés, egyezség alapján a szülők a gyermekeket egyenlő időszakokban, felváltva gondozzák, és a családi pótlékra mindkét szülő 50 – 50 százalékban jogosult.
3. A személyi jövedelemadónál fel nem használt rész esetén a járulékoknál az adókedvezmény összege (10 illetve 33 ezer forint) érvényesíthető a járulékokkal szemben!
4. Így adózunk jövőre

   A vállalkozók szempontjából alapvetően kedvező változásokat tartalmaz a 2014-es adócsomag, bár igazán lényegi változásokat nem hoz e téren. A csomagból elsősorban az üzleti környezet javításának, illetve a korábbi jogalkalmazás során felmerült problémák kiküszöbölésének a szándéka olvasható ki. Itt találja a részleteket.
   A családi járulékkedvezményre ugyanazok lesznek jogosultak, mint akik a családi adóalap kedvezményre!
5. A személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény összege elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben lesz igénybe vehető.
6. A személyi jövedelemadónál és egyéni egészségbiztosítási járuléknál fel nem használt kedvezmény összegét az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékkal szemben lehet érvényesíteni.
7. A családi járulékkedvezmény nem lesz érvényesíthető a bruttó fizetésből levonandó egyéni munkaerő-piaci járulékból.
8. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény összege nem érinti az illető társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát (táppénz, nyugdíj, GYED stb.), illetve azok összegét.
9. Lehetőség lesz a járulékkedvezmény megosztására is a házastársak, élettársak között.
10. Amennyiben egy magánszemély járulékkedvezményt vesz igénybe, akkor mind ő, mind házastársa igénybe vehet egyéb adókedvezményt, illetve rendelkezhet a személyi jövedelemadójáról (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, NYESZ javára továbbá 1 százalék felajánlása).
11. A foglalkoztató köteles lesz a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására,amennyiben a személyi jövedelem adótörvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.
12. A személyi jövedelemadó törvény szerinti adóelőleget megállapító munkáltató a 08-as bevallásában vallja be a magánszemély által évközben érvényesíteni kívánt járulékkedvezményt.
13. Ha a magánszemély az év során több családi kedvezményt vett igénybe, mint az általa a bevallásban igénybe vehető családi járulékkedvezmény, akkor a befizetési különbség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, amennyiben a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja.