Egy év alatt a munkaügyi felügyelőségek 21.931 munkáltatót ellenőriztek, és 12.595 esetben tártak fel munkaügyi jogsértéseket. Bírságot 6434 esetben szabtak ki, összesen csaknem 1,3 milliárd forint összegben. Kevesebb céget büntettek, mint egy évvel korábban, egyértelműen annak köszönhetően, hogy a törvényi előírásnak megfelelően a kis- és középvállalkozásokkal szemben nem alkalmaztak szankciót, ha első ízben követették el a szabálytalanságot. Ez vonatkozott például a bejelentés nélküli foglalkoztatásra is. (Új elem, hogy már hatályon kívül helyezték ezt a jogszabályt, amely több jogsértés esetében, így például munkavállaló bejelentésének elmulasztása miatt, első esetben mentesítette a kis- és közepes vállalkozásokat a bírságolás alól.)
A vagyonvédelem a legfeketébb
A fenti munkaügyi ellenőrzések 200 ezer munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek vizsgálatát érintették, és sajnos kiderült: 59,4 százalékuk sérelmet szenvedett. Még mindig gyakori munkaügyi szabálytalanság a bejelentés nélküli foglalkoztatás; az összes munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállaló 14 százalékát tette ki, szám szerint 14 216 főt. (Egy tanulmány szerint minden harmadik magyar cég feketézik.) Ezen a téren a gazdasági ágazatok között átrendeződés tapasztalható. Az építőipar aránya, amely tavaly 20 százalék volt, valamelyest csökkent, tovább nőtt viszont a vagyonvédelmi cégek érintettsége, és megközelítette a 30 százalékot. A tavalyinál többen dolgoztak bejelentés nélkül a vendéglátásban is; az összes feketemunkás 11 százalékával ebben a szektorban találkoztak az ellenőrök. A 2010. évi 5 százalékkal szemben tavaly a kereskedelemben 8 százalékkal többen dolgoztak feketén, a feldolgozóiparban ez az arány a korábbi 6 százalékon maradt. A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel, illetve a munkabérrel összefüggő jogsértések az összes elmarasztalás között 25 százalékot tettek ki.
Tiszta lappal
A munkavédelmi ellenőrzés tavaly 19 938 munkáltatóra terjedt ki, és a felügyelők 16 560 cégnél, azaz 82,8 százalékuknál tapasztaltak szabálytalanságot. A legmagasabb, 88 százalékos volt az arány a feldolgozó- és gépiparban. Az ellenőrzéseket követően összesen 110 303 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők; 68 253 munkabiztonsági és 42 050 munka-egészségügyi tárgyút. Az ellenőri jelentésekből az is kiderül, hogy a munkabiztonsági előírások megsértését leggyakrabban az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai előírások be nem tartása okozza, de előkelő helyen szerepelnek az érintésvédelmi problémák, illetve a védőeszközök hiányosságai is. Örvendetes az utóellenőrzések bizonyítéka, miszerint a munkáltatók döntő többsége végrehajtja a hatósági kötelezéseket, mindössze 10 százalékuknál kellett az előírt intézkedés elmaradása miatt bírságot kiszabni.
A munkaügyi nyilvántartásban az érdeklődő a korábbinál jóval kevesebb adatot, elmarasztalást talál. Ez egyértelműen annak a következménye, hogy a nyilvántartás lényegét érintő jogszabály 2011 augusztusában törölte a régi regisztert, gyakorlatilag „tiszta lapot" nyitott, kevesebbszer és indokoltabb esetekben hozza nyilvánosságra az elmarasztalást, a jogsértők nevét. Így most mindössze 1204 vállalkozás szerepel a nyilvános listán, többségükben a munkavédelmi előírásokat megszegők, ahol nagy részük korábban is rendszeres szereplő volt. Egyelőre mindegyikük neve mellett egy-egy elmarasztalás olvasható, ám újabb többmilliós bírságokkal. Így például a győri Busch-Hungária Kft., amelyet 5 millió forint bírsággal sújtottak. A kozármislenyi Balogh és Vidákovics Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-re 4,5 milliós bírságot szabtak ki, akárcsak a budapesti MédiaLOG Logisztikai Zrt.-re. A Colas-Hungária Építőipari Zrt.-t. neve mellett 3,5 millió forintos bírság szerepel. Egy másik részvénytársaságra, a FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Víz- és Csatornamű Zrt.-re 1,8 milliós bírságot szabtak ki, míg a kecskeméti "CabTec" Kábelkonfekcionáló és Készülékgyártó Kft. munkavédelmi mulasztásait 1,5 milliós büntetéssel „honorálták". Az országos részeredményeket vizsgálva kiderül, hogy bár a fővárosban az összes működő cég körülbelül 40 százaléka található, a munkaügyi elmarasztalások aránya viszont itt még a húsz százalékot sem érte el.
Kivel üzleteljünk?
Ezek az adatok minden vezető, döntéshozó számára tanulságosak, mivel a munkaügyek, munkakörülmények rendezettsége egyértelműen minősíti a vállalkozás megbízhatóságát. A feketelista.hu-n az érdeklődő egy időben(!) a munkaügyi hatóság által közreadott adatok mellett további tíz állami nyilvántartásba tekinthet bele. Ellenőrizheti például, van-e partnerének céges adótartozása, folyik-e ellene felszámolás, adóvégrehajtás, csődeljárás, érdemes-e vele üzleti kapcsolatra lépni, vagy jobb elkerülni. Az adatbázisban 444 ezer cég közel egymillió ügyéről informálódhat az érdeklődő - tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.
