A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramja (NHP) első körében 7179 vállalkozás vett részt, 9853 szerződéssel. A résztvevők 2011-ben 4 és 7 százalék közötti részaránnyal bírtak az egyes makroaggregátumokban a termelést (áru- és szolgáltatáskibocsátás), foglalkoztatást, beruházásokat tekintve. A külkereskedelemben ehhez képest alul voltak reprezentálva (2-3 százalék volt az arányuk), az összes hitelfelvételében viszont csaknem 13 százalékot ért el a részarányuk – derül ki az MNB munkatársai által a monetáris tanács kérésére készített elemzésből.
A legtöbb NHP-ban részt vevő vállalat mikrocég, az 1–20 fő közötti kategóriába esik. Ezek a vállalkozások átlagosan 60 millió forint értékű hitelt vettek fel. A kisvállalatok átlagosan 120 millió forint, míg a közepes méretű vállalkozások átlagosan 270 millió forint hitelhez jutottak. (Minden hatodik vállalkozás tervezi is, hogy igénybe veszi ezt a lehetőséget.)
Míg a korábban hitelt felvevő vállalkozások esetében a 2–4 év közötti csoport súlya volt a legnagyobb, az NHP-ban szereplők az 5 év fölötti korcsoportokban rendelkeznek relatíve nagy részaránnyal. Így a jegybanki programban részt vevő cégek átlagos életkora meghaladja a korábban banki hitelkapcsolattal rendelkezőkét. Közel 5 százalékuk külföldi tulajdonú vállalat, hasonlóan a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) körben jellemző arányokhoz.
A Piac & Profit szakértője segít felkészülnünk, hogy nagyobb eséllyel lehessen sikeres a kérelem.
Eddig összesen 800 milliárd
A Növekedési Hitelprogram két szakaszában eddig összesen mintegy 800 milliárd forint hitelt helyeztek ki, az összeg eléri a teljes kkv-hitelállomány 20 százalékát. Az NHP eddig összesen mintegy 10 000 vállalkozáshoz jutott el, a hitellel rendelkező kkv-k 22 százalékához – mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója.
Jelezte: az NHP első szakaszában, 2013 harmadik negyedévének folyamán közel 7300 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez összesen 701 milliárd forint értékben, amiből 473 milliárd forint hitelt az első pillérben, 228 milliárd forint hitelt pedig a fedezetlen devizakitettség csökkentését célzó második pillérben folyósítottak a bankok. Az első pillér 60 százaléka új hitel volt, annak több mint felét beruházási célra adták.
Nagy Márton a program pozitív hatásai között említette meg, hogy a hosszú futamidejű kkv-forintkölcsönök súlya emelkedett, miközben a devizahiteleké csökkent. Az ügyvezető igazgató arra is rámutatott, hogy a korábbi hitelállományon belüli súlyukhoz képest nagyobb mértékben részesedtek a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedő vállalatok a kedvezményes hitelből, emellett csökkent a regionális koncentráció, a Közép-Magyarországon tevékenykedő vállalkozások részesedése mérséklődött, a Dél- és Észak-Alföld régiókban működőké pedig emelkedett a hitelállományon belül.
