240 milliárdosra nőtt a torta, amiből mindenki akar egy szeletet

A Magyar Reklámszövetség társzövetségeivel együtt ismét az Evolution konferencián ismertette a 2017-es reklámköltési adatokat. A 2017-es Reklámtorta mérete 240,98 milliárd Forint, amely az előző évhez képest (216,09 milliárd Ft) 11,52 százalékos – a tavalyihoz hasonló ütemű - növekedést jelent. A Reklámtortában minden szegmens megőrizte az előző évi helyét és valamennyi média típus növekedést könyvelhetett el.

A média típusok sorrendjében nem történt változás 2016-hoz képest. Az online változatlanul a legerősebb piaci szereplő, amely 31,71 százalékra bővítette a tortában elfoglalt helyét. Ugyanakkor a hátráltató tényezők ellenére is minden szegmens kivétel nélkül fejlődni tudott. A legnagyobb növekedést a sajtó (18,48%) könyvelhette el. A második legnagyobb növekedést az internet (14,38%) produkálta, míg ezt követte a közterület 13,44 százalékos emelkedése.

Éleződik a Facebook és a Google versenye a bevételekért
A Facebook hatalmasat nőtt az elmúlt években, nemcsak felhasználók számában, de az árbevétel tekintetében is, ám még mindig van mit behoznia a keresőóriással szemben.
Az állam már 2016-ban a reklámipar legnagyobb szereplőjévé vált és szerepe tovább erősödött. „Ha kívülálló szemével nézzük a számokat, akkor egy szép eredményt és egy egészséges piacot látunk. Látható azonban az is, hogy az állam több, mint 40 milliárdot szakít ki a reklámtortából. A tavalyi évhez képest ugyanakkor magasabb számról tudunk beszámolni a kereskedelmi szegmensben is, ami nagyon biztató, de jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől. Ha az iparágat érintő kiszámíthatatlan szabályozással és a folyamatos piaci változásokkal terhelt piacon ilyen eredményt tudunk felmutatni, akkor egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy, az iparágat támogató környezetben nagyobb fejlődésről számolhatnánk be.” - hansúlyozta Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke. Az MRSZ adatai szerint az előző időszak 80%-os kimagasló állami növekedést, az ún „óriás állami reklám bummot” követően 2016-ról 2017-re újabb 34%-kal nőtt az állami költés mértéke (Forrás Kantar Media). A televízióban elköltött állami reklámforintok mértéke 2016-ról 2017-re közel 20%-ot emelkedett.

2017-ben a digitális piacon a globális szereplők aránya a hazai szereplőkhöz viszonyítva 53%-ra nőtt az előző évi 51%-ról. „Örvendetes tény, hogy a fejlődés üteme nem lassult, de az is jól látható, hogy a globális szereplők befolyása erősödik.” – tette hozzá Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja.

Kép: Pixabay

Folytatódik a digitalizálódás

“Továbbra is folytatódott a digitalizálódás a reklámpiacon, mely 16%-os növekedést eredményezett a tavalyi évben, így már közel 80 milliárd forintot fordítottak erre a hirdetők. Emlékeztetőül, 10 éve még csak 15 milliárd forintott költöttek a vállalatok digitális reklámozásra. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján a 2018-as évben is kétszámjegyű bővülés várható” – vélte Sopov István, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések kapcsán.

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke szerint 2017-ben negyedik éve mutatott folyamatos növekedést a hazai televíziós reklámpiac, ami 7,5 százalékos, több mint 4 milliárd Ft-os bővüléssel meghaladta a 60 milliárd Ft-os szintet. „A televízió 25 százalékos részesedésével megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon. Külön figyelemre méltó a nonszpot költések nagyarányú növekedése. Az EY-jal közösen végzett felmérésünkből kitűnik, hogy az állam továbbra is meghatározó szereplője a piacnak, televíziós költése közel 20%-kal nőtt, így 2017-ben elérte a 7,5 milliárd Ft-ot” – vélekedett a szakértő.

P. Diddy és Wahlberg: dübörög az influencer marketing
A márkák ma már nem kerülhetik meg sem a fősodor nagy hírességeit, sem a mikrocelebeket. Az influencerek bloggerek, Youtuberek és fotófüggő instások éppúgy lehetnek, mint befutott sztárok. Ők a ma és a holnap reklámarcai, márkanagykövetei.
Magához tért a nyomtatott sajtó

„18,5 százalékos növekedést ért el a hazai nyomtatott sajtó a reklámpiacon, így hosszú évek után a sajtó két számjegyű növekedést tudhat magáénak, a tavalyi trendfordulót megerősítve, 2017-re jelentős emelkedést mutatnak a friss adatok.” A sajtópiac 38,330 milliárd forint reklámbevételt és 59,983 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2017-ben. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 8,47 milliárd Ft online hirdetési árbevételt realizáltak. A print piac összesített árbevétele így 106,783 milliárd Ft lett. „A növekedés mögött nem csak az állami költések volumene van, hanem a piaci típusú, kereskedelmi költések emelkedése is szerepet játszik. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a márkáknak manapság szembe kell nézni, a megfelelő hirdetési környezet felkutatása. A mérések kínálta hitelesség és a mérések mögötti piaci összefogás növeli a print piaci hirdetők bizalmát.” – tette hozzá Kovács Tibor a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke. A bevételi számok azt mutatják, hogy a print piac egy növekvő, több lábon álló szegmens, amely egyre jobban teljesít. „Nem véletlen, hogy a hirdetők egyre nagyobb nyitottságot mutatnak a printre, a napilapok és a magazinok sokkal fontosabb helyet töltenek be a médiamixben, mint azt mostanáig gondolták, pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy amikor ezeket a tartalmakat fogyasztják az emberek, általában semmi mással nem foglalkoznak. Ez pedig a reklámbefogadás szempontjából nagyon jót jelent.” - összegezte.

Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke szerint adatvezérelt szektor mérete tovább nő, az előző évhez képest 3 százalékos emelkedéssel a volumen 32,8 Mrd Ft-ra emelkedett, ezt a növekedést a nemzetközi trendek is visszaigazolják. Minden jel arra mutat, hogy a 2018-es év is további növekedést hoz az adatvezérelt piaci szereplők számára.”

Növekvő kihasználtság és jelentős növekedés jellemezte az OOH szegmens 2017-es évét. Hantosi Bálint az MRSZ OOH elnöke kiemelte: „A hazai OOH piacon 2017-ben is az óriásplakátokon realizálódott a bevételek 50%-a, de a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, hazai szinten is elindult az átrendeződés, kiegyenlítődés. A citylight és egyéb hirdetési felületek (hirdetőoszlop, jármű, közvilágítási oszlopon elhelyezett reklámok, indoor reklámok, stb.) bevételei és kihasználtsága jelentősen-, míg a klasszikus óriásplakátok bevételei és kihasználtsága kisebb mértékben növekedett. A hazai OOH piacon is elindult a nemzetközi szinten tapasztalható digitalizáció, mely az elkövetkezendő években jelentősen fel fog gyorsulni és melyből minden szereplő (hirdetők, önkormányzatok, médiatulajdonosok) profitálni fog a jövőben.”

Lévai Richárd: A közösségi médián is pontosan kell célozni
A social media marketing hazai guruja szerint a fókuszálatlan, túl nagy közönségnek szóló kampányok elvesznek a Facebook zsivajában. Minden közönségszegmenst máshogy kell megszólítani. Ráadásul a felhasználók azt is elvárják, hogy ha írnak egy márkának, fél órán belül kapjanak választ. Ha nincs gyors reakció, mennek a konkurenciához.
Őrzi pozícióit a rádiós piac

Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke elmondta: „A rádiós piac a közismert turbulenciák ellenére is növekedni tudott. A médiapolitikának erősen kitett iparág a tulajdonosi átrendeződések, látványos peres eljárások ellenére őrzi a pozícióit. A szerény növekedés azt mutatja, hogy a hirdetők továbbra is hisznek a rádióban, országos kereskedelmi adó híján is az előző időszak volumenénél valamivel többet költöttek a piacon. A részadatok alapján elmondható, hogy a helyi rádiók összességében 16%-ot növekedtek, a budapesti adóknál és a regionális hálózatoknál pedig a non-spot költés mutat jelentős emelkedést 2016-hoz képest. A fogyasztói oldalon sincs lényeges változás: a rádióhallgatók több mint 4 órát, a teljes lakosság (15+) majdnem 3 órát rádiózik naponta.”

A mozi 2017-es reklámbevételei továbbra is növekedést mutatnak, hiszen a tavalyi 4%-os emelkedés igazolja, hogy egyre több hirdető választja a mozit a média mix elemeként. A mozis hirdetés hatékonyságságának egyik legfontosabb eleme, hogy évek óta növekszik a moziba látogatók száma. Kiss Zsuzsanna a Cinema City/New Age Advertising Médiaértékesítési igazgatója hansúlyozta: „A mozi médiban évről-évre egyre többet költenek a hirdető partnerek, ez köszönhető a nagy sikerű hollywoodi blockbuster-nek melyek tömegeket vonzanak a mozikba be. Jól szemlélteti ezt a tavalyi TOP 5 filmlista, melyben minden célcsoport igényeinek megtalálhatóak a filmek. A lista alapján 2017. december 14-31.-i közötti időszakban (mindössze 17 nap alatt) az elővetítésekkel együtt országosan 749 326*főt vonzott a moziba a Star Wars: Az utolsó Jedik c. film, mely ezzel a számmal az első helyen végzett, ezt követte a GRU3 animációs film 572 117 *nézővel. A 3. helyet legnagyobb örömünkre egy magyar film zárta a Kincsem melyet országosan 452 257*-en láttak a hazai mozikban, ez a szám bizonyítja, hogy a magyar filmek egyre közkedveltebbek és sikeresebbek a hazai mozikban. A mozi média segítségével tehát targetálható és elérhető egy fogékony, affinis közönség, a márka ismertségre gyakorolt hatása páratlan, és sokkal emlékezetesebb.”

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo