A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását a magyar vállalatok bevételi oldalán, a pánikhangulatra élesen reagáló hitelezők pedig mind többször kezdeményeztek felszámolást a nem vagy rosszul fizetőkkel szemben. A 2008-ban regisztrált 11 423 felszámolás után abban mindenki egyetértett, hogy 2009-ben további jelentős növekedés várható a fizetésképtelenné váló cégek számában. Abban az évben már 14 885 cég került felszámolás alá - számol be a gazdasag.hu.
Nem oldotta a feszültséget a 2009. október elsejével hatályba lépett, „újnak" nevezett csődtörvény sem: a csak kisebb részleteiben módosított a jogszabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullázódik. A cégvezetéstől és cégalapítástól eltiltott cégvezetők vidáman folytatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak - és alapítanak is. „A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a »tervezett veszteséghez« a nemfizetést" - mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs kft stratégiai igazgatója. „Már amíg tudták. Mert ez sem tart örökké."
17 százalékkal több felszámolás tavaly
A válság miatt szűkülő piac és a lánctartozások együttes hatásaként 2010-ben már 17 420 cég, vagyis a megelőző évinél 17 százalékkal több vállalkozás került felszámolás alá. A tradicionálisan problémás építőipar mellett „kézenfekvő" vesztese a válságidőszaknak a gépjármű-kereskedelem, de olyan, egykor stabilnak számító ágazatok is megsínylették a válságot, mint az informatika vagy a nyomdaipar: mindkét területen megduplázódott az egy éven belül felszámolt cégek száma az elmúlt két évben.
A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Az év első 9 hónapjában lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját cégük megszüntetése mellett döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma. „Nem teljesen egyértelmű, hogy határozott fordulatról beszélhetünk, hiszen jelentős különbségek figyelhetők meg egyes ágazatok között: a sok projektcéget foglalkoztató tevékenységek esetében az új cégek alakulásával együtt kell értékelni a változásokat" - mondja erről az Opten stratégiai igazgatója.
Az év elején még úgy tűnt, végre csökkenő tendenciát mutathat az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560 ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra egyértelművé vált, hogy nem hosszú távú trendről van szó, csupán átmeneti időszak volt a cégalapítási kedv visszaesése.
