Hallottam azokat az információkat, hogy állítólag késve kerül sor kifizetésekre - cáfolta is, meg nem is az Új Széchenyi Terv bírálatát Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságának főigazgatója. Cáfolta, hiszen az általa felügyelt gazdaságfejlesztési operatív program szigorúan lerövidítette az odaítélt pályázatok kifizetésének átfutási idejét, és nem cáfolta, hiszen vannak pályázatok, amelyeket nem fizettek ki, de mindannyiszor okkal. Például, mert a pályázók nem adták be az uniós elszámoláshoz szükséges papírokat.
Újdonságok
Az Új Széchenyi Terv elindítása óta 40 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési pályázat érdekezett az NFÜ-höz. A legtöbb esetben 60 napos átfutási időt ír elő a jogszabály. A több száz, 30 napos, könnyített elbírálású pályázat esetében is sikerült eddig minden esetben betartani a határidőket - jelentette ki Siba Ignác.
Az Új Széchenyi Terv egyik legnagyobb újítása a mikrovállalkozások fejlesztése pályázati kiírás keretében igényelhető mikrohitellel kombinált támogatás, amely iránt folyamatosan növekvő az érdeklődés. Júliusban pedig elindul a már meglévő pályázati célokhoz kapcsolódó nagy kombinált hitel is. Ha a vállalkozásnak van egy jó projektje és 25 százaléknyi önereje, s felkeresi pénzintézetét a tervével, akkor igényelhet 25 százalék támogatást és 50 százalék hitelt úgy, hogy a bank az 50 százalék mellett előfinanszírozza a 25 százalékot is. A lényeg: e 75 százalékos forrás mögé 80 százalék garanciát állít az Új Széchenyi Terv. A sajtó korábbi közléseivel ellentétben nem 200 millió, hanem 500 millió forint lehet a hitel felső összeghatára. A főigazgató szerint ez az eljárás tovább tudja növelni a keresletet a gazdaságfejlesztési pályázatok iránt, hiszen a bankokat is „felvillanyozza" a garancia, így proaktívan vesznek részt a beruházásösztönzésben.
Befagyott csatornák
A vállalkozások 2010 tavasza óta mégis úgy érezték, hogy az idén februárban elindított Széchenyi-tervig befagytak az állami pénzcsatornák, s sok esetben az érvényes szerződések dacára sem fizették ki a járandóságokat. Az okokról szerettünk volna információkhoz jutni a fejlesztési tárcánál, majd az NFÜ-nél. De lapzártánkig nem csupán a múltról és a jelenről nem lettünk tájékozottabbak, a jövőről sem: azt tudakoltuk volna ugyanis, ha lesz önálló fejlesztéspolitikai törvény és önálló költségvetési fejezet, akkor bizonyára már látja a kormányzat, hogyan alakulnak 2012-ben a Széchenyi-terv uniós forrásai és a büdzsé fejlesztési célokat szolgáló összegei.
Az üzleti szféra a bőrén érzi, hogy 2010 óta akadozik a pályáztatások normál menete. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezető igazgatója, Székely Anna szerint 2011-ben is csak részben indultak el a pályáztatások. Hasonló a helyzet a kereskedelemfejlesztés állami támogatási rendszerénél is. Miközben e feladat állami gazdája, az ITDH már nem működik, megmaradtak teljesítetlen kötelezettségei, amelyek például 2009-es elszámolt pályázatokkal keletkeztek. A közel 300 céget reprezentáló KSZGYSZ például kénytelen kilépni a nemzetközi szakmai szervezetből, mert az ITDH-nál sok éven át elnyert nemzetközi tagdíj felét már második éve nem utalják át a számlájára.
A múlt év nyara óta K+F-forrásokra nem fogad be pályázatokat az NKTH utódja, a Nemzeti Innovációs Hivatal. Ez lenne a kisebb baj, a nagyobb az, hogy több olyan pályázat „él", amelyet három évre írtak ki. A nyertesek az első év pénzeit megkapták, elszámolták, a másodikat azonban már nem folyósította a jogutód hivatal. Így 2010-ben kutatási projekteket már nem is tudtak folytatni, befejezni a pályázatok nyertesei, sőt eladósodtak, hiszen a háromévnyi pénzre alapozva megrendeltek munkákat, eszközöket, berendezéseket.
Az idén elindított Széchenyi-tervnek a másik vetületét látják a vállalkozások. A KSZGYSZ ügyvezetőjének összegzése szerint az NFÜ ugyan kész és képes lépni előre, de esetében az elkölthető pénzek kifizetése okoz problémát: nincs elégséges pályázat, lemaradásban vannak a bírálatokkal. De legalább megy a szekér...
