Július 9-től pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében meghirdetett kapacitásbővítést, illetve a termelési kapacitás bővítését támogató pályázatokra. A két felhívás kiemelkedően magas, 85 milliárd forint értékben nyújt vissza nem térítendő támogatásokat a kkv-k számára a legtöbb esetben 50 százalékos támogatási arány mellett. Itt olvashat erről részletesebben.
Korábban már írtunk arról, hogy melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a pályázó mikro, kis- és középvállalkozások elkövetnek és arról is írtunk, hogy milyen papírokról ne feledkezzen meg az, aki pályázni (és nyerni) szeretne.
Mindezek mellett is azonban vannak olyan feltételek, amelyekkel a legtöbb cég nincs tisztában. Pedig érdemes tájékozódni és átgondolni, megfelelhetünk-e a kiírásnak, hiszen így időt, pénzt, bosszúságot spórolhatunk meg, ha átgondoltan állunk neki a dolognak.
„A legtöbb gazdaságfejlesztést célzó pályázat leadásának alapvető kritériuma az, hogy a leadást megelőző évben legalább 1 fős statisztikai létszámot tudjon felmutatni cég” – magyarázza a gyakran elfeledett feltételeket sorolva Balogh Balázs, a pályázatírással foglalkozó GKF Csoport kereskedelmi igazgatója. (A statisztikai létszám azt mutatja meg, hogy hányan dolgoztak adott évben adott cégnél, s általában tört szám, mert ha valaki például 6 hónap után távozik a cégtől, akkor ő csak 0,5-et „ért” a számításnál, és nem 1-et.)
A szakember egy másik, szintén sokszor figyelmen kívül hagyott feltételt is említ: jellemző, hogy a pályázó cég nem kivitelezhet nagyobb projektet, mint a leadást megelőző üzleti év forgalma, illetve mérlegfőösszege. Egy gyakorlati példán illusztrálva az előírást: egy 100 millió forgalmú cég maximum 100 millió összegű projektre pályázhat, és ha ennek a támogatási intenzitása 50 százalék, akkor maximálisan 50 millió forint támogatást vehet igénybe ebben az esetben.
A működési idővel sem számolnak sokan. „Fontos a legalább kettő, de bizonyos esetekben három teljes lezárt üzleti év. Ezek a technológiai fejlesztésnél és telephelyfejlesztésnél minimálisan elvárt működési idők. Humán jellegű fejlesztésnél nem feltétlenül írnak elő kötelező működési időt, itt a létszám és a munkaerő összetétele a releváns” – emeli ki Balogh Balázs.
A szakember azt is hangsúlyozza: induló vállalkozásoknak ugyan kevesebb pályázatot írnak ki, de bizonyos gazdaságfejlesztő projektekre nekik is van lehetőségük.
A tipikus hibák és gyakran elfeledett kritériumok végiggondolása után felmerül a kérdés, hogy melyik lehet a nyerőbb: egyedül pályázni vagy egy tapasztaltabb pályázatíró cég segítségét kérni. Sokan azt gondolják, egyedül is képesek „megugrani” a feltételeket és összekészíteni a pályázati csomagot, míg mások már a pályázatok kiválasztásánál eltévednek, azt sem tudják kiszűrni, melyik lehet számukra érdekes.
„Bármennyire is próbálják egyszerűsíteni a feltételeket, egy pályázatírásban tapasztalatlan ember könnyen elkavarodhat a még mindig igen bonyolult és szerteágazó kitöltő programban” – magyarázza Balogh Balázs, hozzátéve: laikus számára a pályázati kiírás tele lehet olyan utalásokkal, melyeket alaposan tanulmányozni kell, hogy azokat átlássa, megértse a pályázni szándékozó cég tulajdonosa, ügyvezetője vagy a feladattal megbízott alkalmazottja.
A GKF kereskedelmi igazgatója ugyanakkor azt is kiemeli: egyszerűbb pályázatokat a közreműködő szervezet segítéségével természetesen el lehet készíteni „magánban” is, de valójában nem a pályázat elkészítése és megnyerése a legnehezebb feladat a cégek számára.
„A nyertesség után következik a nehezebb rész. A megvalósítás ugyanis egyrészt a projektelemek hiánytalan elvégzéséből áll, másrészt a projekt menedzsmentjéből, amivel sok esetben egy profinak is meggyűlik a baja. Előrehaladási jelentéseket és kifizetési kérelmeket önmagában nem feltétlenül nehéz generálni, a tapasztalat azonban az, hogy a viszonylag hosszú átfutási idők miatt sok esetben a pályázatban leadott megvalósítani kívánt projekt nagyban eltér az időközben kialakult élethelyzettől, azaz nagyon szorosan kell követni a változásokat. Ami tán még fontosabb, tudni kell azt, hogy mi és milyen formában változtatható meg a projektben. Így, ha meg is írjuk a projektünket magunknak, a kivitelezés során mindenképpen javasolt egy profi projektmenedzser alkalmazását. Amennyiben így döntünk, akkor nagyban megkönnyítjük az életünket, ha már a projekt leadásakor ugyanezzel a tanácsadóval dolgozunk együtt” – tanácsolja Balogh Balázs.
Kovács
