Hatalmas összeg vár elköltésre

Bár az uniós fejlesztési források időarányos felhasználása önmagában nem létkérdés, Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a lehívások üteme és a beruházások bővülésének hiánya kifejezetten riasztó. (Mire tartogatják a pályázatokat? Kérdezi egy szakértőnk.)

Kép:PP archív

A jelenlegi fejlesztési ciklusban, azaz 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint áll rendelkezésre hazai költségvetési és európai uniós forrásból – ebből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint eddig kevesebb mint 2600 milliárdot hívtak le. Mivel az időarányosan kiosztható heti 30 milliárdból 20 milliárd bent marad, a felhasználásnak mindenképpen intenzívebbé kell válnia.
– A pályázatokkal kapcsolatos követelmények teljesítése minden pályázóra komoly terheket ró, mégis, leginkább a kkv-kat, családi vállalkozásokat sújtja, elriasztva számos, a növekedésért keményen küzdő, felelős hazai jelöltet – mondta az elnök, aki szerint ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, mindenképpen szükséges az, hogy a pályáztatási folyamat jelentős mértékben felgyorsuljon, rugalmasabbá váljon és egyszerűsödjön. Másrészt, ki kell terjeszteni a kedvezményezettek körét, hogy a fejlesztési források a lehető legnagyobb gazdaságélénkítő hatást érjék el.

Krisán László a KAVOSZ vezérigazgatója is úgy véli: minden eszköz megengedett ahhoz, hogy Magyarország kihasználja a rendelkezésére álló keretet a cégek növekedésének elősegítése érdekében. Vészesen rövid az idő, de a szakember szerint optimizmusra ad okot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is kkv centrikusan és harciasan igyekszik a jó irányba átcsoportosítani a forrásokat.

Nehéz pályázni

Az FBN-H kifogásai között szerepel a pályázatok bonyolultsága is. A legtöbb kkv és családi vállalkozás már a pályázati rendszerrel való találkozáskor falba ütközik, mivel úgy érzik, hogy a pályázás profi pályázatírók nélkül szinte lehetetlen feladat. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek. Ezt a hazai össztermék 40-60 százalékát adó hazai családi vállalatok és vállalkozások túlnyomó többsége egyszerűen nem engedheti meg magának. Márpedig ezt ki kell fizetnie előre, akár támogatáshoz jut, akár nem.

Új bírálati elemeket sürgetnek

Az FBN-H szakpolitikai fórumának javaslata szerint a pályázati szempontrendszerbe új elemeket kellene beépíteni ahhoz, hogy az uniós fejlesztési források lehívása gyorsuljon, illetve az esetleges meghiúsuló beruházásokhoz kapcsolódó összegek gyorsan visszakerüljenek a rendszerbe. A rendszeres jelentések, nyilvántartások révén számos elbírálási lépés automatizálható, azaz a folyamat felgyorsítható. Pályázati bónuszpontokat érne például az, hogy egy adott cég hosszabb ideje működik a hazai piacon változatlan tulajdonosi struktúrával. Szintén fontos szempont lehet, hogy a pályázó cégek mekkora vagyont gyűjtöttek össze, és mekkora a vállalkozásba visszaforgatott eredményük. – Mindezeket a szempontokat egy átlátható pontozási rendszerbe foglalva a folyamat automatizálható lenne, ugyanakkor biztosítható az elbírálás következetessége és egységessége – mondja az FBN-H elnöke.

A számszerűsíthető szempontok mellett érdemes továbbiakat is kiemelni. Külön pályázat készült, például, a multinacionális vállalatok alkatrész-beszállítói számára. Az FBN-H szakpolitikai fóruma szerint fontos feladat, hogy a beszállítói státusz az alkatrészgyártókon kívül terjedjen ki mindazokra a cégekre, amelyek a multinacionális vállalatok szolgáltatásait biztosítják. Ilyen szolgáltatások az őrzés, védés, egészségügyi szolgáltatás, étkeztetés, karbantartás vagy az oktatás. Szintén kulcskérdés, hogy az uniós fejlesztési források elnyerésére földrajzi elhelyezkedéstől, a társaságok székhelyének számító települések méretétől és a társasági formától függetlenül minden vállalkozás reális esélyt kaphasson. – Meggyőződésünk, hogy ha a lehetséges kedvezményezettek körét gyakorlati intézkedésekkel bővítjük, és a folyamatokat bizonyos mértékig automatizáljuk, egyszerre teszünk óriási lépést az elérhető uniós források minél gyorsabb és teljesebb kiosztása, valamint a makroszinten is érzékelhető gazdaságélénkítés felé – mutat rá Rudas László.

Persze a piaci verseny ezen a téren is hoz előrelépést: ma egyre több pályázatíró cég hirdeti a szolgáltatását úgy, hogy csak sikeres pályázat esetében kell a kedvezményezettnek a pályázat elkészítésének költségét állnia. A több szolgáltató által kínált előzetes minősítés szintén csökkentheti a feleslegesen elkészített beadványok számát. Az FBN-H elnöke szerint ahhoz, hogy a pályázati rendszer valóban beruházásösztönző legyen, három alapvető feltételnek kell megvalósulnia.
– Elengedhetetlen a források átcsoportosíthatósága, az elnyert pályázatok átfutási idejének 1-2 hónapra csökkentése. A követelményeket pedig úgy kell kialakítani, hogy a pályázati anyag elkészítése és benyújtása egyetlen felelősen irányított, növekedésre képes vállalkozásnak se okozzon megoldhatatlan problémát – világít rá Rudas László.

Krisán László szerint a források hatékony elköltése érdekében fontos lenne az is, hogy a tárcák közötti egyeztetések hatékonyabbá váljanak, akár központi döntéshozók kijelölésével is.

Szaporodnak a mentőövek

Az elnyert pályázat sem jelenti automatikusan azt, hogy a forrást a kedvezményezett valóban képes lesz lehívni. (Ahhoz, hogy a pályázati támogatás eljusson a kívánt helyre - vagyis a pályázó cég bankszámlájára - tudatos projekt-tervezés és megvalósítás, valamint átgondolt lépések egész sora szükséges.) Az önrész előteremtése, és az előfinanszírozás ugyanis sokszor megoldhatatlan feladat a cégek számára.
– Nem ritka, hogy a pályázati forrás elnyerése és a tényleges kifizetés között 6-9 hónap is eltelik, és előfordul, hogy a beruházás éppen emiatt hiúsul meg – mutat rá Rudas László.

Ezt a problémát oldja fel a kormányzat által az önrész finanszírozására kidolgozott speciális hitelkonstrukció. Májustól igényelhető például a Széchényi Hitelkártya Program két új államilag támogatott finanszírozási terméke.
– Az Európai Unióban évek óta a kis- és középvállalkozások hozzák létre az új munkahelyek több mint 80 százalékát – fejtette ki Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója az újdonságokat bemutató sajtótájékoztatón – Itthon ez az arány mindössze harminc százalék.
A KAVOSZ újdonságait ma még kizárólag az UniCredit kínálja, de a hazai kis- és középvállalkozások megerősödését és térnyerését szolgáló programok vélhetően más nagybankoknál is hamarosan elérhetők lesznek.

A Magyar Fejlesztési Bank szintén májusban jelentette be a Vállalkozásfinanszírozási Program Támogatás Plusz termékeket, amelyek szintén az uniós pénzek lehívását segítik. A támogatás megelőlegező hitel, az áfa hitel valamint a bankgarancia támogatás kizárólag az MFB-nél igénylehető a vállalkozásfinanszírozási hitellel együtt.

Támogatott konstrukciók

A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel azoknak a vállalkozásoknak szól, amelyek a szükséges önerő hiányában nem tudnak részt venni EU-s pályázatokon vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az időközben keletkezett likviditási gondok miatt. A hitelhez az állami kamattámogatás mellett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik, amelynek díjára további állami támogatás vehető igénybe.

A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel a már elnyert EU-s forrásokhoz történő gyorsabb hozzájutást segíti elő azok megelőlegezése révén. A kedvezményes kamatozású, állami támogatás mellett nyújtott támogatás-előfinanszírozó hitel lehetővé teszi, hogy az elnyert európai uniós támogatást már azelőtt felhasználhassák a cégek, hogy az összeg ténylegesen a rendelkezésükre állna. Megfordul tehát a beruházások finanszírozásának megszokott menete: az eszközvásárláshoz, kapacitásbővítéshez, hatékonyságnöveléshez szükséges összeget nem utólag, annak számlákkal igazolt elköltése után kaphatja meg a vállalkozás, hanem még a tervezett kiadás előtt.

Az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program Támogatás Plusz Támogatást Megelőlegező Hitel az Új Széchenyi Terv pályázatai keretében elnyert vissza nem térítendő állami támogatás megelőlegezését szolgálja. A hitel összege a támogatási szerződésben szereplő, a támogató által előlegként nem folyósítható támogatás összegével egyező lehet. Az ügylet éves kamata a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, azt 3,5 százalékkal haladja meg, de nem lehet kevesebb, mint az ügyletre megállapított egyéni referencia kamatláb mértéke.

MFB Vállalkozásfinanszírozási Program Támogatás Plusz ÁFA Hitel célja az ÚSzT pályázatai keretében megvalósuló beruházáshoz kapcsolódó, fordított általános forgalmi adó hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak vásárlására, valamint igénybevett vállalkozói szolgáltatásokra előzetesen felszámított forgalmi adóból a vállalkozásnak az adóhivatalhoz benyújtandó időszakos áfa-bevallásában szereplő követelés megelőlegezése. Az előfinanszírozás mértéke az áfa-visszaigénylés összegének 85, illetve 90 százaléka lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi kifizetés esedékességének függvényében.

Az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program Támogatás Plusz Támogatási Bankgarancia az ÚSzT pályázatai keretében a kedvezményezett kis- és középvállalkozások részére megítélt vissza nem térítendő állami támogatásokhoz kapcsolódó biztosítékot nyújtja. Az MFB Zrt. által vállalt bankgarancia összege után évenként garancia díjat kell fizetni. A díj mértéke az ügyfél minősítése alapján meghatározott kockázati osztályok függvényében legalább évi 0,5 - 3,8 százalék.