Noha a GOP 3.3.3. pályázat 2012-es kiírása körül észlelt viszonylagos érdektelenség miatt novemberben még aggodalmuknak adtak hangot a Creative Expert Consulting szakemberei, végül hamar híre ment a kedvező feltételeknek a kisvállalati célcsoport körében, és év végére beindult a 3 milliárd forintos keretért a versenyfutás.
Az NFÜ honlapjának tanúsága szerint mintegy 257 pályázat érkezett be a kedvező feltételekkel elnyerhető exportpiaci támogatásra, és az eddigi pályázatok összértéke 3,8 milliárdot is meghaladja. „Mivel nagyon népszerű, és jól irányzott pályázatról van szó, ésszerű lenne akár már idén megismételni a kiírást, és lehetőséget hagyni olyanoknak, akik talán későn ébredtek, és ezúttal már szívesen vennének részt, főleg az első kör finisében tapasztalható érdeklődésen felbuzdulva.” – mondja Füzesi Attila, az üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. Vállalati kört célzó pályázatok esetében ritka az ilyen sikeres kifutás, inkább a lakossági pályázatok szoktak ilyen jól szerepelni, ott is inkább a források szűkössége miatt. A GOP 3.3.3. nagy segítség lehetne az év folyamán, hogy közvetve hasznot húzzunk a jól teljesítő országok növekedéséből.
Hasznos tanácsok Keletre indulóknak!
Miközben hónapról-hónapra lefele módosítják a magyar, vagy az uniós növekedési kilátásokat, addig Közép-Ázsia országaiban tarthatók a kilátások. A Világbank legfrissebb jelentése szerint 4 és 7 százalék közötti növekedésre számíthat ez a – magyarok számára még kevéssé ismert – régió., és inkább vállalati, nem költségvetési szinten kell megtenni a növekedési feltételek megtartásához bizonyos lépéseket. Ezek javát jobb beszerzésekkel lehet megtenni, itt vannak komoly lehetőségek a magyarok számára.
Természetesen ezek között az országok között is vannak növekedésbeli eltérések: miközben Bulgária, Lettország és Ukrajna 2012 utolsó negyedévében csökkenő termelést mutatott, addig Kazahsztán, Litvánia és Törökország esetében töretlen a növekedés. „Azok az országok, amelyek uniós kitettséggel bírnak, sajnos negatív hatást szenvednek el a szűkülő finanszírozás és a visszaeső kereslet miatt, míg az elsősorban orosz és kínai exportra termelő államok továbbra is előnyt élveznek, köszönhetően a folyamatosan magas nyersanyagáraknak is” – magyarázza Füzesi Attila.
Hódító útra indulnának a magyar cégek keletre
Nehéz megítélni, milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában, amely elsősorban Oroszországot, a FÁK-államok közül leginkább a kaukázusiakat, ezenkívül Kínát és az arab világot célozza meg. Még a legközelebbi piac, Oroszország is messze van, és a többiekkel együtt szinte bevehetetlennek tűnik a külgazdaság terén meglehetősen tapasztalatlan kkv-k számára. A kormány viszont támogatást, intézményrendszert és forrást ígér, így mindenképpen érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az esélyeket.
