Januárban az automatikusan igényelhető előleg összege 40 százalékra emelkedett, bővült az elszámolható költségek köre, régiónként a maximális támogatási ráta vált érvényessé a Gazdaságfejlesztési Operatív Programokra, bővült az automatikus pályázatok köre, és 50 millió forint lett az automatikus eljárású technológiafejlesztési pályázaton elnyerhető támogatás felső határa.

"A bankok megszigorításából következő forrásszűke felértékelte a vissza nem térítendő támogatások körét"

Érezhető az intézkedés hatása a vállalkozók aktivitásban?- Igen, ezek valós intézkedésnek bizonyultak. A bankok megszigorításából következő forrásszűke felértékelte a vissza nem térítendő támogatások körét: a cégek, amelyek a feltételeknek megfelelő projekttel rendelkeznek, a könnyítések hatására uniós forrással pótolják a kieső bankhitelt. A korábban is az egyik legnépszerűbb programunk, a 2.1.1/A automatikus pályázatra - erre tavaly 1500 darab, 10,5 milliárd forint nagyságú támogatást ítéltünk meg összesen - például idén májusig az egész évre kalkulált pályázati darabszám három és félszerese érkezett; ez időarányosan is két-háromszorosa a korábbi években tapasztalt aktivitásnak. A 18 milliárd forintos keretösszeggel megnyílt pályázatot végül májusban lezártuk, miután a beérkezett igények összege meghaladta a 60 milliárd forintot. A törvényben előírt határidőket minden esetben tudtuk tartani, de így is csak szeptember közepére sikerült minden kérelmet feldolgoznunk. Ma már a szerződéskötési ciklus tart.

Ezek szerint sok pályázatot forráshiány miatt utasítottak el?

- Nem, mert az NFÜ megemelte a keretet 53 milliárd forintra. Ez a keret arra elég, hogy a támogatásra jogosult pályázatok közül egyetlen igényt sem kellett elutasítanunk. Az is igaz, hogy az igénylők közül néhányan visszaléptek.

Mi az oka a visszalépésnek?

- Erre semmilyen hivatalos adatunk nincs. Elképzelhető, hogy valakinek gondot okoz az önerő, bár ezt a problémát a negyvenszázalékos előleg lehetősége valószínűleg áthidalja. De ha valakinek azzal segítettünk, hogy beadta a pályázatot, megnyerte, megkötöttük a szerződést, megkapta az előleget, amiből a pillanatnyi likviditási problémáit kezelni tudta, és azután visszalépett, gazdaságpolitikailag nem gond. Azt a forrást ugyanis újra kiosztjuk. Az is előfordulhat, hogy valakinek időközben változott a piaca, és esetleg attól való félelmében, hogy a szerződésben vállalt feltételeknek nem tud majd eleget tenni, elállt a pályázattól.

Egészen idén áprilisig azonban átlagos volt a pályázatok iránti érdeklődés. Minek köszönhető a boom? Elképzelhető, hogy csupán a könnyítések tették vonzóvá a vissza nem térítendő támogatásokat?

- Ha a könnyítések okozták az érdeklődés emelkedését, az sem probléma. Ha így elértük a valódi célcsoportot, amely forráshiányos, de fejleszteni képes, akkor jó választ adtunk egy problémára. Előzetesen modelleztük a könnyítések hatására várható igénynövekedést, és e szerint még a 18 milliárd forintos eredeti keretben is lett volna tartalék. Az előző kiírásunk lezártakor, január végén még nem érzékeltük a felfutást, egészen márciusig az előző évi ütemet tapasztaltuk. Április végén azonban valóban történt valami, ami a vállalkozások figyelmét az uniós vissza nem térítendő forrásokra irányította. Valószínűleg akkorra derült ki, hogy a cégeknek mekkora a valós piacuk, illetve hogy milyen mértékű banki forrásokkal számolhatnak az idei évre. Az első negyedév végére a bankok számos meglévő finanszírozás esetében a lezárásról döntöttek, illetve sok új igénylést elutasítottak.

Brüsszelben augusztus végén mondták ki az áment a magyar támogatási forrás felhasználásának átcsoportosítására vonatkozó kérelemre. Mi változik és mikortól?

- Száztizenegymilliárd forint átcsoportosítását hagyták jóvá Brüsszelben. Ezt az összeget a következő akcióterv időszakában a GOP céljaira használhatjuk, de a prioritásokon belüli megosztásáról még nincs állásfoglalás. Az biztos, hogy a döntésnek volt köszönhető az is, hogy a 2.1.1/A pályázat keretösszegét azonnal bővíteni lehetett. Valószínűleg a 4-es prioritásra, azaz a visszatérítendő támogatásokra és azon belül a kockázatitőke-programokra hatmilliárd forintot csoportosít át a kormányzat, a fennmaradó százötmilliárdot pedig a 2-es prioritásban megfogalmazott célok finanszírozására tudjuk fordítani. Folyamatban van az egyes kiírások új keretösszegének meghatározása; a 2010-ben megnyíló pályázatokat már a kibővült forrásokkal hirdeti meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

Miért volt szükség átcsoportosításra?

- Az eredeti döntés óta több mint három év telt el, és időközben a világgazdasági válság is módosította az igényeket. Nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaság reakcióképességének erősítése alapvető nemzeti érdek. A kkv-k fejlesztése eddig is fontos gazdaságpolitikai irány volt, ezekben az években azonban még hangsúlyosabb a szektor támogatási igénye. Az is indokolttá tette a pénzek átcsoportosítását, hogy miközben a kis- és középvállalatok abszorpciós képessége jónak bizonyult, a meghirdetett keretösszegek rendre elfogytak, addig voltak olyan programok, amelyek nehezen indultak. Most tulajdonképpen a korábban infrastruktúrafejlesztésre szánt források válnak elérhetővé a gazdaságfejlesztési programok finanszírozására.

A közhangulat alapján a magyar lakosság nagy része nem érzi a bőrén az EU pozitív hatását, illetve kissé cinikusan fogalmazva kizárólag a határok lebontása, illetve a roamingdíjak szabályozása érinti a mindennapi életet. Holott hatalmas összegek jutnak gazdaságfejlesztésre uniós forrásból. Hol jelentkezik a hatása?

- A GOP keretében eddig elköltött pénzek összesen 614 milliárd forint beruházáshoz járultak hozzá. Ezek a támogatások azonban nem érnek el minden vállalkozáshoz, hiszen körülbelül 3-4 ezer 2.1.1/A-s pályázatról beszélünk, vagy körülbelül 15 ezer támogatási szerződésről szemben a 800 ezer bejegyzett céggel - ezek közül egyébként 80-150 ezer működik csupán. A pénzek tehát egy viszonylag szűk, fejlesztésorientált körhöz jutnak el, ugyanakkor - ha a támogatási célokat jól fogalmaztuk meg - az unió pozitív hatása rajtuk keresztül beáramlik a társadalom egészébe:

a pályázó cégek fejleszteni és bővülni tudnak, munkahelyeket teremtenek, fogyasztást generálnak, beszállítói piacot építenek, tehát növelik az ország GDP-jét és így közvetetten a lakosság életszínvonalát. A multiplikatív hatások azonban időben elcsúsztatva jelentkeznek, és akkor sem látványosan, hiszen a támogatást nyert cég megrendelésére gyártott termékre már nem lesz ráírva, hogy „uniós pénzből készült".

Megjelent a Piac és Profit magazinban.