Sajnos mindez nem egy hollywoodi film forgatókönyve, hanem egy valóságos példa arra, hogy a csalók a legmodernebb technológiát használva meddig képesek elmenni, hogy pénzt zsaroljanak ki áldozataiktól.
A módszer egyúttal rámutat a mesterséges intelligencia hangklónozási technológiájának fejlettségére is, amely ma már elegendő meggyőző erővel bír ahhoz, hogy akár még a legközelebbi családtagokat is átverhessék vele. Azonban minél többen ismerik ezeket a csalásokat, és minél többen tudják, hogy mire kell odafigyelniük, annál kisebb a valószínűsége, hogy a telefonos csalók sikerrel járjanak.
Így működik a virtuális emberrablás
Az ESET biztonsági szakértői szerint a virtuális emberrablások jellemzően több alapvető elemből, szakaszból épülnek fel. Ezek nagy vonalakban a következők:
- A csalók potenciális áldozatokat keresnek, akiket felhívhatnak és megpróbálhatnak pénzt zsarolni tőlük. Ez a szakasz is optimalizálható a mesterséges intelligencia eszközeinek használatával (erről bővebben később).
- A bűnözők azonosítják az “emberrablás” célpontját – valószínűleg az első lépésben azonosított személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján.
- A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli szituációt, ügyelve arra, hogy az a lehető a legmegrázóbb legyen azon személy számára, akit fel akarnak hívni. Minél nagyobb az ijedtség, annál kevésbé fogunk racionális döntéseket hozni. A jól kivitelezett social engineering manipulációs kísérletekhez hasonlóan a csalók emiatt siettetik is az áldozat döntéshozatalát.
- A bűnözők ezután további kutatásokat végezhetnek, hogy lássák, melyik időpont a legalkalmasabb a hívásra. Az információ forrása ezúttal is a közösségi média, illetve egyéb nyilvánosan elérhető adat lehet. Az a céljuk, hogy olyan időpontban vegyék fel velünk a kapcsolatot, amikor a szeretteink, rokonaink otthonuktól távol tartózkodnak, ideális esetben nyaralnak, mint az Jennifer DeStefano lánya esetében történt.
- Ezután elkészítik a hamis hangmásolatokat, amiket a hívás során használnak. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek a célpont “hangjával”, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát. Egyéb, közösségi médiából szerzett információkat is felhasználhatnak a biztosabb meggyőzés érdekében, például olyan részleteket említenek az “elrabolt személyről”, amelyeket egy idegen nem tudhat.
- Ha bedőlünk az átverésnek, valószínűleg azt akarják majd elérni, hogy ne nyomon követhető módon adjuk át számukra a kívánt összeget, hanem például kriptopénzben fizessünk.
A virtuális emberrablás tökéletessé fejlesztése
Ennek a módszernek számos változata létezik. A legaggasztóbb probléma, hogy a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A hirdetők és a marketingesek évek óta alkalmaznak viselkedéselemző technikákat, hogy a megfelelő üzeneteket a megfelelő időben juttassák el a célcsoportokhoz.
