Ésik Róbert, a mobil szélessávú fejlesztéseket végző Nokia Siemens Networks Kft. ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy bár az előfizetők mintegy 84 százaléka csak keveset tesz az intelligens eszközének, okostelefonjának táblagépének vagy hordozható számítógépének biztonságáért. Az okostelefonok biztonsági kockázatának kezelése azért is fontos, mert ez az eszköz, illetve a mobil szélessáv nagyon gyorsan terjed világszerte. Az előrejelzések szerint 2017-ben már mintegy 2,5 milliárd okostelefont használnak világszerte, miközben 2012-ben még csak alig több mint egymilliárdot. Eközben a mobilelőfizetések száma 4,5 milliárdról 5,5 milliárdra nő, míg a szélessávú előfizetőké 1,8 milliárdról 4 milliárdra. Az adatforgalom is a többszöröse lesz, 15 megabyte-ról 2020-ra 1 gigabyte-ra emelkedik.

Európában a mobiltelefonok iránti kereslet 2011-ben újra megnőtt főként az okostelefonok egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően. A GfK adatai szerint a tavalyi évben mintegy 3 százalékkal több mobiltelefont adtak el; ezen belül pedig különösen az okostelefonokat keresték a vásárlók, így e készülékekből 67 százalékkal értékesítettek többet. A tavalyi évben Európában 258 millió telefon értékesítettek, azaz 3,2 százalékkal többet mint egy évvel korábban. E pozitív eredmény mindenekelőtt a mobilpiac egy szegmensében, az okostelefonok piacán tapasztalható keresletnek köszönhető, mely kereslet az értékesítés 67 százalékos növekedéséhez vezetett.

Az okostelefonok 2010-ben még az értékesítési piac mindössze 22 százalékát adták, 2011-ben azonban ez az arány 36 százalékra, 2011 decemberében pedig 45 százalékra szökött fel. A kereskedők a vizsgálatban résztvevő 25 európai ország mindegyikében az okostelefonok piaci értékesítésből való magas, kétszámjegyű részesedését rögzítették, mely így az Egyesült Királyságban mért 35 százalék és néhány eurázsiai országban - mint például Kazahsztán, Törökország, Oroszország és Ukrajna - jegyzett 105 százalék között mozgott. Az okostelefonok európai piacán legnagyobb  mennyiségi részt jelenleg az Egyesült Királyság tudhatja magáénak (17 százalék), ezt követi Németország, Ausztria és Svájc 16 százalékos piaci részaránnyal. A mobiltelefonok átlagára 2010 és 2011 között 8 százalékkal emelkedett és elérte a 220 eurót.

Kevés figyelem a biztonságra

S bár a felmérések szerint a mobiltelefon-használók aggódnak, az előfizetők 62 százaléka anélkül tölt le alkalmazásokat, hogy ellenőrizné a forrás megbízhatóságát, 66 százalékuk pedig sokszor folyamatosan bejelentkezve hagyja a mobiltelefonos alkalmazásfiókokat. Mintegy 40 százalékuk ritkán vagy sohasem módosítja okostelefonja biztonsági beállításait, 60 százalékuk szerint pedig jó lenne, ha egyszerűbb lenne a hitelesítés a mobilalkalmazásokban.

Az ügyvezető szerint az okostelefonok a cégeknek is kockázatot jelentenek, s nemcsak a korlátlan hozzáférés miatt, hanem azért is, mert sokan egyszerre használják magán és üzleti célra. Úgy vélte a megoldás az lehet, ha a biztonságot egyszerre teremtik meg a felhasználók és a hálózatot üzemeltető szolgáltatók. Ez azért is lényeges, mert a mobilos ügyefelek döntő többsége azt gondolja, hogy a biztonságos használat elsősorban szolgáltatón múlik. Ésik Róbert elmondta, helyzetükből adódóan leginkább a mobilszolgáltatók képesek arra, hogy a mobil-szélessávú előfizetőknek biztosítsák a teljes körű és kényelmes biztonságot.

Tavaly szaporodtak meg a támadások

A Symantec tapasztalatai szerint 2011 volt az első olyan év, amikor a mobiltelefonok elleni támadások igazi veszélyként jelentek meg a vállalatok és felhasználók számára. Az okostelefonok robbanásszerű terjedése a kiberbűnözők figyelmét is felkeltette, aminek eredményeként 2011-ben a mobilos kártevők aránya jelentősen megnőtt. Azoktól a kártevőktől kezdve, amelyek emelt díjas üzenetekkel bombáznak, egészen a rosszindulatú programokig, amelyek az információlopásra specializálódtak.

Jóllehet a felmérések szerint 2011 a külső támadások éve volt, a vezető informatikai biztonsági szakértők egyre nagyobb kockázatot látnak a belső dolgozókkal kapcsolatban. Az ok ismét a mobileszközök elterjedése, különösen a személyi mobileszközöké. A táblagépek elsősorban abból a szempontból jelentenek problémát, hogy az alkalmazottak a vállalati infrastruktúrában is használni kezdték az eszközöket gyors ütemben. Ez pedig meghaladja a szervezetek azon képességét, hogy biztosítsák és menedzseljék az eszközöket, továbbá, hogy megvédjék azokat a bizalmas információkat, amelyekhez a munkatársak hozzáférhetnek a táblagépeken keresztül.

A fő veszélyforrássá így azok az alkalmazottak váltak, akik táblagépeikkel elkerülik az informatikai részlegek radarját hozzáféréskor és érzékeny adatokat osztanak meg. Abban az esetben pedig, ha az elkövető rosszindulatú, szigorúan bizalmas szellemi tulajdont lophat el.

Kkv-veszély

A Symantec elemzése szerint a célzott támadások leggyakoribb áldozatai a kis- és középvállalkozások: ezek ugyanis nincsenek felkészülve az ilyen jellegű fenyegetések elhárítására, miközben csak a felük gondolja úgy, hogy mivel ők kisebb cégek, nincsenek veszélyben. Ez azonban szöges ellentétben áll a tapasztalatokkal. A Symantec adatai szerint 2010 eleje óta az összes célzott támadás 40 százaléka az 500 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalatokra irányult, szemben azzal a 28 százalékkal, amelyek kifejezetten a nagyvállalatokat célozták.

A tanulságok felvetik azt a kérdést, hogy pontosan mit is tartogathat a jövő a számítógépes biztonság szempontjából 2012-ben? A Symantec szerint egyvalami biztos: ahogy az előző év, úgy 2012 is új számítógépes biztonsági kihívásokkal fog szolgálni, ugyanakkor új lehetőségekkel is, hogy a felhasználók megvédhessék magukat.